A deepfake tartalmak szerepe felértékelődik az információs hadviselésben

A szándékosan manipulált képek, videók és hangfelvételek egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az államok nemzetbiztonságára. Legutóbb Joe Biden amerikai elnökről készítettek deepfake tartalmat, de az ukrajnai háborúban is előszeretettel alkalmazzák a hadviselő felek. A technológia fejlődésével a jövőben ennél sokkal hatékonyabban befolyásolhatják az embereket, ami akár vezetők titkosszolgálatok általi elmozdításában is kiteljesedhet.

Az elmúlt napokban elkezdett keringeni egy videó Joe Biden amerikai elnökről, amint egy kaliforniai eseményen a nemzeti himnusz helyett a „Baby Shark” néven elterjedt gyermeknótát énekli. A felvétel láttán sok felhasználó rögtön arra gondolt, az elnöknek teljesen elment az esze, emiatt pedig azonnal le kell mondania, hiszen ilyen mentális állapotban nem képes kormányozni a világ legnagyobb katonai hatalmát. 

Való igaz, Biden mimikája és hangja is megtévesztésig olyan, mintha tényleg az amerikai elnök adná elő a gyermekdalt, azonban a felvétel mesterséges intelligenciával (MI) manipulált, úgynevezett deepfake tartalom.

Mi az a deepfake?

A deepfake tartalmak a fogyasztók megtévesztésére létrehozott, szándékosan manipulált képek, videók vagy hangfelvételek. Céljuk változatos: a szórakoztatástól kezdve mások megalázásáig, lejáratásáig terjed, s nem meglepően a korunkra jellemző információs hadviselés egyik leghatékonyabb fegyverévé, a különböző titkosszolgálatok kedvencévé nőtte ki magát az elmúlt években. Habár az információs hadviselés jelenleg – nagyobb részben – emberi erőforrásokra támaszkodik, a technológia további fejlődésével az emberi jelenlét minimálisra redukálódhat a dezinformációs hadjáratok során.

Ez pedig azt jelenti, hogy a feladatkörök egyre nagyobb részét fogja átvenni a mesterséges intelligencia. Az úgynevezett generatív párharc hálózat (GAN) gépi tanulási módszer segítségével az MI megfelelő mennyiségű szimuláció után szinte bármilyen adatot képes reprodukálni: 

ezek lehetnek például érzelmek, arckifejezések stb., amelyeknek kiemelt szerepe lehet a jövőben a videófelvételek manipulálásánál. 

A Biden-videóból kiindulva láthatjuk, hogy milyen könnyen befolyásolhatók az emberek, s jelen esetben egy bárki által az internetről letölthető programmal készítették a felvételt. Kétségtelen, hogy a titkosszolgálatok ezeknél sokkal kifinomultabb, precízebb technológiával rendelkeznek, amelyeket könnyedén használhatnak fel más államok belügyeibe való beavatkozáshoz, a jövőben pedig ezek segítségével akár vezetőket mozdíthatnak el pozíciójukból. 

Frontvonalon − a deepfake alkalmazása az ukrajnai háborúban

Az ukrajnai háborúban a frontvonalakon folyó harcoknál az információs térben talán még nagyobb intenzitással ütköznek egymásnak a felek. 

Míg Moszkva a hosszú éveken át kiépített médiumok, troll profilok és véleményvezérek hálózatát használja saját dezinformációja terjesztésére, addig ugyanezt láthatjuk a másik oldalon is, annyi különbséggel, hogy Ukrajna mögé felsorakozott az nyugati nemzetközi sajtó zöme. 

Ebben ugyanakkor nincs semmi meglepő, hiszen az információs hadviselés a történelem kezdete óta része a háborúknak, a változás csupán annyi, hogy jelenleg eddig nem látott arányban fordul elő.

A konfliktus elején mindkét fél megtapasztalhatta, milyen hatásai vannak a manipulált videóknak. Vlagyimir Putyin orosz elnökről márciusban kezdett keringeni egy videó, amelyben arról beszél, hogy Moszkvának sikerült megegyeznie Kijevvel, a megállapodás értelmében pedig mind a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, valamint a Krím félsziget is visszakerül Ukrajnához. 

Megállapodtunk abban is, hogy az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval közösen felállítunk egy alapot az ukrán területeken károkat szenvedett infrastruktúra visszaállításának érdekében

− fogalmaz a videófelvételen Putyin. Ismerve az orosz elnök háborúval kapcsolatos álláspontját, nem kell sokat gondolkoznunk azon, hogy manipulált felvételről volt szó, azonban így is rengetegen megnézték, sokan pedig igazinak gondolták. Ez például a fronton harcoló orosz katonák moráljára is negatív hatással lehetett, nem beszélve a Krímen, valamint a két említett népköztársaságban élő, orosz ajkú lakosságról. 

Президент РФ обьявил о капитуляции россии. Русский солдат, бросай оружие и иди домой, пока жив! pic.twitter.com/5wWC3UlpYr

— Serhii Sternenko ✙ (@sternenko) March 16, 2022

Szinte ugyanez történt a másik oldalon, majdnem ugyanakkor. Egy március közepén megjelent videófelvételen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra szólítja fel a hazájukat védő ukrán katonákat, hogy tegyék le a fegyvert és hagyjanak fel a harcokkal.

Azt tanácsolom, hogy tegyétek le a fegyvert és menjetek haza asszonyaitokhoz. Éljetek, én is azt fogom tenni

− hallható a felvételen. 

A deepfake of Ukrainian President Volodymyr Zelensky calling on his soldiers to lay down their weapons was reportedly uploaded to a hacked Ukrainian news website today, per @Shayan86 pic.twitter.com/tXLrYECGY4

— Mikael Thalen (@MikaelThalen) March 16, 2022

Az ebből fakadó veszélyek hasonlóak, mint a Putyinról készült videónál: morálcsökkenés, tényleges fegyverletétel, esetleges nemzetközi partnerek kihátrálása.

Habár a fenti videókat finoman szólva sem a legjobb technológiával manipulálták, egy ukrán filmrendező rendkívül élethű deepfake videót készített, amelyben nyugati nagyvárosokra mért légitámadásokat mutatta be. A felvételt rengeteg ukrán kormányzati tisztviselő megosztotta, így akartak nyomást gyakorolni a nyugati országok vezetőire, hogy zárják le Ukrajna légterét, amely kérés a háború elején rengetegszer megjelent az ukrán kommunikációban.

Would the famous Eiffel Tower in #Paris or the Brandenburg Gate in #Berlin remain standing under endless bombing of Russian troops?
Do you think that does not concern you?
Today it’s #Ukraine, tomorrow it will be the whole of #Europe. Russia will stop at nothing. pic.twitter.com/vi6z5UWV8q

— Verkhovna Rada of Ukraine - Ukrainian Parliament (@ua_parliament) March 11, 2022

A deepfake tartalmaknak tehát egy háborúban rengeteg szerepe lehet: 

pillanatnyi zavarkeltés, pszichológiai hadviselés, vezetőkbe vetett bizalom csökkentése vagy éppen nyomásgyakorlás.

Habár a fenti felvételek egyike sem érte el a végső célját − az oroszok nem vonultak ki Ukrajnából, az ukránok nem rakták le a fegyvert, a nyugati államok pedig nem zárták le Ukrajna légterét −, s ez nagyrészt annak is betudható, hogy viszonylag könnyen meg lehetett róluk állapítani, hogy manipulált tartalmak, a jövőben kifinomultabb technológiák alkalmazásával már ezek sem lesznek elképzelhetetlenek.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Twitter)