Bojko Boriszov pártja esélyes a győzelemre a választásokon

Nem kizárt, hogy a volt négypárti kormánykoalíció tagjaira katasztrofális vereség vár.

BULGARIA-POLITICS-ELECTION-VOTE Fotó: NIKOLAY DOYCHINOV

A közvélemény-kutató jelentése szerint a megkérdezettek 47 százaléka megy el biztosan szavazni október másodikán, ami 2,6 millió szavazót jelent. A választói aktivitás csökkenését mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1990-es évek elején az első demokratikus szavazás idején 92 százalékos aktivitás mellett hatmillió ember járult az urnák elé, addig tavaly ez a szám tavaly júliusban hárommillió alá csökkent, ami precedensértékű a közelmúlt bolgár történelmében (figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy közel a rendszerváltástól napjainkig kétmillió ember emigrált külföldre). A rendszerváltás utáni években kétmillió szavazattal lehetett választást nyerni, manapság már elegendő 670 ezer főnyi támogatottság. Az emberek választások iránti érdektelensége pedig egyre széttagoltabb parlamenteket eredményezett, és így nem tud olyan képviselőházi többség létrejönni, amely stabil kormányzást eredményezne.

A választói érdektelenség egyik legfőbb oka, hogy tavaly kötelezővé tették – Európában egyedülálló módon – a gépi szavazást a háromszáz főt meghaladó választási körzetekben, ami elriasztja az idősebb szavazókat. Egyes elemzések szerint a szavazógépek továbbá manipulálhatók, mivel a gépeket magáncégek raktáraiban tárolják és a szoftverekhez csak egy szűk kör emberei férnek hozzá, ezért az emberek nem bíznak a gépi szavazás hitelességében.

Mindez pedig lehetőséget biztosít Rumen Radev államfőnek, hogy az általa kijelölt ügyvivő kormányok révén parlamenti ellenőrzés nélküli hatalomra tegyen szert.

A most vasárnapi választások sem kecsegtetnek túl sok jóval. Fennáll a veszélye annak, hogy a következő széttöredezett parlament sem tud kormányzóképes kabinetet felállítani, vagy ha nagy kompromisszumok árán mégis, száz napot sem fog kibírni, és akkor jöhet ismét a Radev által kinevezett, immár ötödik ügyvivő kormányzás.

A politikai logika azt kívánja, hogy egy GERB–DPSZ-koalíció jöjjön létre, amely ellenzékbe küldené az előző négypárti ultraliberális koalíció pártjait, de Washington és Brüsszel éberen odafigyel, és a GERB–PP–DB-koalíciót erőlteti. Jelentőségteljes, hogy a kampánycsend ellenére egy nappal a választások előtt Szófiába látogat az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen.

Borítókép: Bojko Boriszov, Bulgária korábbi miniszterelnöke (Fotó: Nikkolay Doychinov)