Orbán Viktor: Katasztrofális Brüsszel szankciós politikája

A miniszterelnök szerint Oroszországnak és az Egyesült Államoknak kell tűzszünetet kötnie.

Orbán Viktor Berlinben (Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Kivitelezésében primitív, hatásában katasztrofális Brüsszel Oroszországgal szembeni szankciós politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben egy pódiumbeszélgetésen, amelyet a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével és a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával folytatott. A kormányfő Alexander Marquierrel és Holger Friedrichhel beszélgetve hangsúlyozta, hogy

ha megfelelően alakították volna a szankciókat, akkor nem lenne az egekben az energia ára, és nem fenyegetné az európai gazdaságokat az, hogy tönkremennek.

Brüsszel szankciós politikája negligálja az európai érdekeket és tönkreteszi a német és a magyar gazdaságot, Moszkvát viszont hozzásegíti ahhoz, hogy fél év alatt megkeressen annyi pénzt az energiahordozók értékesítésével, mint korábban egy év alatt – fejtette ki Orbán Viktor.

Mint mondta, szankciót csak intelligensen szabad kivetni. Ezzel szemben az EU Oroszországgal szembeni politikája azt mutatja, hogy „egy törpe szankcióz egy óriást”, és ebbe „a törpe belehal”.

Ezért amikor szankciókról van szó, akkor kénytelen vagyok azt mondani, hogy nekem van egy problémám, és ha nem segítetek megoldani, vétózok, mert azt nem lehet, hogy a magyarokat félrerugdossátok a sarokba

– fogalmazott Orbán Viktor.

Arról is szólt, hogy nem tudni, Moszkva újraindítja-e az energiaszállításokat, különösen olyan körülmények között, amikor bizonyos csoportok terrorista akciókkal felrobbantják a vezetékeket, aminek következtében akkor sem tudnának szállítani, ha akarnának. Mint mondta, „nagyon aggódunk, hogy ez történhet az egyetlen megmaradt, nagy volumenű vezetékkel”, a Török Áramlattal is.

Hosszabb távon szemlélve „az európai érdek nem az, hogy felcseréljük az orosz energiafüggőséget az amerikai energiafüggőségre”, amely ugyan „politikailag kényelmesebb, mert az amerikaiak az oroszokkal szemben demokraták”, de „nem jó”, mert Európának vásárlóként az az érdeke, hogy „legyen négy-öt ajánlat az asztalon”, amelyek közül gazdasági vagy politikai megfontolások alapján lehet választani.

Mi nem gazdát akarunk váltani, hanem függetlenséget akarunk

– jelentette ki Orbán Viktor, aláhúzva: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben Európa több alternatíva közül választhat, vagyis vásárolhat energiát például Amerikából, Algériából, Katarból vagy éppen Oroszországból. Nem az orosz gáz és az orosz olaj a baj, hanem hogy nincs más, és ezért ki vagyunk szolgáltatva, így nem az a kérdés, hogy az oroszok tudnak-e majd szállítani, hanem az, hogy hány helyről tudunk vásárolni, és versenyeztetni az energiaszállító partnereket – fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint az ukrajnai háborúban a tűzszünetnek nem Ukrajna és Oroszország között kell létrejönnie, hanem az Egyesült Államok és Oroszország között, a hatalmi realitások alapján az amerikaiakkal kell tárgyalni.

Mint kifejtette, a háborúnak az erőforrások adják a lényegét, és miközben az oroszoknak szinte korlátlan erőforrásaik vannak energia, katonák és emberi erőforrás terén, Ukrajnának csak azért van elegendő forrása, mert a Nyugat és az Egyesült Államok segíti. A miniszterelnök kijelentette azt is: Joe Biden amerikai elnök túl messzire ment, amikor a többi között háborús bűnösnek vagy tömeggyilkosnak nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt. A béke reménye ezért szerinte Donald Trump korábbi amerikai elnök.

Hangoztatta azt is, hogy az ukrajnai konfliktusnak az a következménye, hogy „nyilvánvalóvá vált a gyengeségünk”, hiszen több más nagy nemzetközi szereplő, köztük Kína és India nem álltak a nyugati közösség mellé.

Magyarország a béketáborhoz tartozik, az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok

– jelentette ki Orbán Viktor. Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton. A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek – vélekedett. Hibának mondta, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül.

A miniszterelnök kijelentette: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket nézi, márpedig az ország az ukrajnai háború közvetlen hatósugarában él, emiatt erős fenyegetettségérzése is van.

Úgy fogalmazott: miközben Magyarország mindent megtesz a béke érdekében, nem hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszi a magyarokat.

Úgy ítélte meg, hogy a nemzetközi vita túlságosan Putyinra koncentrál. Hozzátette: őt Putyin egyáltalán nem érdekli, „Magyarország és Európa érdekel, az, hogy mi a háború következménye ránk nézve”. Egyértelművé tette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

Orbán Viktor arról is beszélt: toleranciaajánlatot tett Olaf Scholz német kancellárnak hétfői berlini egyeztetésükön azokban a kérdésekben, amelyekben a két ország nem ért egyet.

Mint mondta, a hétfői találkozón toleráns hozzáállást ajánlott Scholznak a migrációt elutasító, a multikulturalizmust ellenző és a tradicionális családkoncepcióhoz ragaszkodó magyar állásponttal kapcsolatban.

Miközben Angela Merkel előző kancellár ezt az ajánlatot következetesen elutasította, Scholz most meghallgatta – jegyezte meg Orbán Viktor, hozzátéve: azt reméli, hogy további előrelépést hoz majd a két év múlva tervezett újabb hivatalos berlini látogatása, amikor ráadásul Magyarország lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. Úgy vélte, hogy a magyar–német barátság speciális, és kiindulópontnak mindenképpen jó a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséhez. A gazdasági kapcsolatokat illetően kiemelte a járműipart és a hadiipart, és méltatta, hogy egyre több német kutató is jön Magyarországra.

A miniszterelnök beszélt arról is, hogy migrációs ügyekben, a gender, a család kérdésében és a nemzeti érdekek terén maradt egy választóvonal Európában.

Akik ettől keletre vannak, tradicionális családban gondolkodnak, nem akarnak migrációt, ott a nemzeti büszkeség a legfontosabb felhajtóerő. Fontosnak mondta és a visegrádi csoporthoz (V4) tartozó országok feladatának nevezte, hogy ezt az álláspontot meg is védjék.

A történelem folyamán mindig voltak nagyhatalmak, akik meg akarták mondani, hogyan éljünk – hangsúlyozta Orbán Viktor. Most demokratikus körülmények között, de még mindig meg akarják mondani hogy milyen legyen a magyar család, milyen legyen az etnikai összetétel Magyarországon – tette hozzá, kiemelve, hogy politikai pályája elejétől ez ellen harcolt.

Kitért annak negatív hatásaira is, hogy az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból: a britek sem fogadták el soha a föderális Európa koncepcióját, de távozásukkal a föderalisták túlsúlyba kerültek. Úgy vélte, ha a britek nem hagyták volna el az EU-t, fennmaradt volna az elmúlt 30 évben tapasztalható dinamizmus.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök pódiumbeszélgetésen vesz részt Alexander Marguierrel, a Cicero című politikai magazin főszerkesztőjével (balra) és Hölger Friedrichhel, a Berliner Zeitung című lap kiadóvállalatának tulajdonosával (jobbra) Berlinben 2022. október 11-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)