Oroszország titkos szavazást sürget az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) jövő heti közgyűlésén, ahol a tagállamok Moszkva ukrajnai annexiójának elítélésével kapcsolatban foglalhatnak állást − számolt be több nemzetközi sajtóorgánum. A nyugati országok által benyújtott javaslat illegitimnek minősítené a négy ukrán megye − Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja − orosz fennhatóság alatt álló részein megrendezett népszavazásokat, valamint az ezek eredményeire alapozott területelcsatolást.
Ez egy tisztán átpolitizált és provokatív fejlemény, amely tovább mélyíti a közgyűlés tagjai közötti ellentétet, valamint távolabb sodorja egymástól a tagállamokat
− fogalmazott Vaszilij Nyebenzja, Oroszország ENSZ-nagykövete egy, a Reuters hírügynökség által szemlézett levélben. Nyebenzja szerint azért lenne szükség titkos szavazásra, mivel a nyugati országok nyomásgyakorlása miatt sok tagállam nem merné nyíltan felvállalni valódi véleményét a népszavazásokkal, illetve az annexióval kapcsolatban. A Reutersnek nyilatkozó diplomaták szerint a közgyűlésnek először nyilvánosan kell szavaznia arról, hogy szeretnének-e titkosított voksolást, maga a szóban forgó szavazás csak ez után kerülhetne megrendezésre.
Szinte teljes elszigeteltség
Oroszország szeptember 30-án megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának hasonló határozatát, akkor a testület tizenöt tagjából tíz Moszkva elítélése mellett állt ki, míg négyen − név szerint Brazília, Kína, Gabon és India − tartózkodott.
A közgyűlés a háború kirobbanása óta nem most először dönt Oroszország elítéléséről. Március elején Moszkva Ukrajna elleni inváziójának ellenzéséről voksolt a 193 tagállam, ekkor 141 ország ítélte el az orosz agressziót, míg harmincöten − köztük olyan hatalmak, mint India, Kína, Irán vagy éppen Pakisztán − a tartózkodás mellett döntöttek. Oroszországon kívül mindössze négy ország − Belarusz, Észak-Korea, Eritrea és Szíria − szavazott nemmel.
Ezzel szemben a népszavazások kérdésében sokkal határozottabb álláspontot képviselnek a hagyományosan Moszkva szövetségeseinek számító államok is. Eddig mindössze Észak-Korea ismerte el legitimként a referendumokat − valamint Szíria tett erre utaló nyilatkozatot a népszavazásokat megelőzően −, ezzel szemben a külpolitikájukban a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozó államok zöme − mint például Szerbia, vagy Azerbajdzsán − a nyugati tömb álláspontját képviseli ez ügyben, Ukrajna területi integritását előtérbe helyezve. Az ukrajnai háború miatt Oroszországgal folytatott viszonyának felértékelődése ellenére többek közt Irán is elítélte az annexiót. Hasonlóan tett az alapvetően orosz szövetséges, de a konfliktus eszkalálódása óta Moszkvától egyre inkább távolodó Kazahsztán is.
Ismerős huzavona
A népszavazások körüli huzavona nem ismeretlen a nemzetközi közösség számára: 2014-ben a Krím félsziget annexiójakor ugyanezek a procedúrák játszódtak le az ENSZ-en belül.
Akkor 100 tagállam szavazott Oroszország területszerzésének elítése mellett, tizenegy ország − Örményország, Bolivía, Belarusz, Kuba, Észak-Korea, Nicaragua, Oroszország, Zimbabwe, Szudán, Venezuela valamint Szíria − voksolt a határozat ellenében, emellett pedig mintegy két tucat ország tartózkodott.
Borítókép: Az ukrán ENSZ-nagykövet szólal fel az ENSZ Közgyűlésében 2022 április 7-én (Fotó: EPA-EFE/Jason Szenes)
