A bukaresti táblabíróság másodjára is elutasította Tőkés László keresetét, amelyben a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte – derült ki az ítélet kivonatából, amelyet a táblabíróság honlapján tettek közzé hétfőn.
Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje az MTI-nek elmondta: a táblabíróság ezúttal úgy találta, hogy nem illetékes az érdemrendet megvonó elnöki rendeletet vizsgálatára. Az ügyvéd azért tartja különösnek az ítéletet, mert ugyanez a táblabíróság egyszer már megvizsgálta és ítélkezett róla, ezt az ítéletet azonban a legfelsőbb bíróság nem fogadta el, és visszaküldte az ügyet első fokra azzal a kéréssel, hogy a táblabíróság vizsgálja meg újra. – Ez azt is jelenti, hogy a legfelsőbb bíróság határozatát nem hajtották végre – jelentette ki az ügyvéd.
Azt is hozzátette: ha következetes a legfelsőbb bíróság, akkor ismét vissza fogja küldeni első fokra.
Az ügyvéd szerint a román igazságszolgáltatás időhúzásra játszik ebben az ügyben.
Várják, hogy lejárjon Klaus Johannis elnöki mandátuma, hogy az után szülessen meg az ítélet, mely minden bizonnyal kedvezőtlen lesz az államfő számára.
Szerinte ugyanis egyértelmű, hogy az elnöki rendelet törvénytelen, mert
a kitüntetéseket szabályozó törvény csak két esetben teszi lehetővé elismerés visszavonását, és ezek egyike sem áll fenn.
Az érdemrendet akkor kell visszavonni, ha a kitüntetettet jogerősen szabadságvesztésre ítélik, vagy akkor, ha olyan tetteket követ el, amelyek méltatlanná teszik az elismerésre. Tőkés László érdemrendjét azonban nem tettei, hanem egy véleménynyilvánítása miatt vonták vissza, a vélemény szabadságát pedig az alkotmány garantálja.
Tőkés László a Ceausescu-diktatúra bukásához vezető 1989-es temesvári forradalom kirobbantásában játszott szerepéért kapta meg Traian Basescu államfőtől a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatát a forradalom huszadik évfordulóján. Ezt a kitüntetést azonban Klaus Johannis 2016 márciusában visszavonta. Az elismerés visszavonását Victor Ponta kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László tusványosi előadásában felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
