Emmanuel Macron aggódik a francia befolyásvesztés miatt

Párizs nem hajlandó felülvizsgálni bevándorláspolitikáját, így továbbra is szigorú feltételekhez köti az észak-afrikai országok állampolgárainak Franciaországba való beutazását – egyebek mellett erről is beszélt Emmanuel Macron a tunéziai Dzserbában megrendezett 18. Frankofón Csúcstalálkozón. A francia államfő kitért arra is: miközben a francia ajkú afrikai országokban jelentős demográfiai növekedés ment végbe az elmúlt évtizedben, a francia nyelv használata drasztikusan visszaesett, ezért szükség van a francia nyelv újbóli térhódításának támogatására.

Az orosz–ukrán háború miatt egyébként a fekete kontinensnek becslések szerint legalább 30 millió tonnányi élelmiszer kimaradásával kell szembenéznie, az orosz és ukrán búzaimporttól erősen függő Afrika tehát kénytelen egy minden korábbinál súlyosabb éhínséggel megküzdeni. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Kaesz Szaíd tunéziai elnök Dzserbában (Forrás: Sommet de la Frnacophonie á Djerba 2022)

Aggodalomra ad okot a francia befolyásvesztés

Macron – és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök – csúcstalálkozón való részvétele sokáig bizonytalan volt, miután az elmúlt hónapokban számos bírálat érte Kaesz Szaíd tunéziai elnököt, akit a Nyugat a demokrácia leépítésével vádol, a francia államfő azonban végül nem jött üres kézzel: a Szaíddal való kétoldalú találkozója után bejelentette, hogy Franciaország 200 millió eurós kölcsönt ad az ukrajnai háború miatt súlyos gazdasági válságot átélő Tunéziának. A GDP száz százalékát meghaladó adósságba fulladt észak-afrikai ország október közepén elvi megállapodást kötött az IMF-fel is egy új, mintegy kétmilliárd dolláros, részletekben folyósítható hitelről, amelyet várhatóan decemberben folyósítanak Tunisznak. A francia elnök mindenesetre nem tartott beszédet Dzserbában, noha az Élysée-palota sajtóközleménye szerint Macron zárt ajtók mögött „emlékeztette” hivatali partnerét az „alapvető szabadságjogok” és a tunéziai „demokratikus vívmányok” megőrzésének fontosságára. 

Kaesz Szaíd hívei körgyűrűjében érkezik a 18. Frankofón Csúcstalálkozóra (Forrás: Sommet de la Frnacophonie á Djerba 2022)

Pletykák szerint a csúcstalálkozón Macron igyekezett minél több részt vevő állam vezetőjét meggyőzni Ukrajna diplomáciai támogatásáról, az egyetlen sajtónyilvános eseményen, a frankofón közösség fiatal nagyköveteivel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen ugyanakkor a francia államfő inkább Franciaországnak a térségben való befolyásvesztésére koncentrált. Mint fogalmazott, 

annak ellenére, hogy a francia ajkú afrikai országokban jelentős demográfiai növekedés ment végbe az elmúlt évtizedben, a francia nyelv használata drasztikusan visszaesett.

– Ez a valóság: A Magreh-országokban kevesebben beszélnek franciául, mint 20-30 évvel ezelőtt – mondta Macron, hozzátéve: olykor politikai okai vannak a francia nyelvvel szembeni ellenállásnak. Hangsúlyozta: a frankofón közösségnek végre kell hajtania egy tervet a francia nyelv újbóli térhódítására vonatkozóan, megmutatva, hogy ellen tudunk állni az angol nyelv univerzális térhódításának.

Noha Justin Trudeau kanadai miniszterelnök sokáig a csúcs elhalasztásáért lobbizott a tunéziai belpolitikai feszültségek miatt, végül eljött a találkozóra (Forrás: Sommet de la Frnacophonie á Djerba 2022)

Migráció: Párizs nem enged a nyomásnak

A francia államfő kihasználta továbbá dzserbai jelenlétét, hogy megvitassa a bevándorlás kérdését az afrikai országok jelen lévő képviselőivel: megvédte egyebek mellett Párizs azon erőfeszítéseit, amelyek értelmében Franciaország tavaly ősszel szigorította a beutazási feltételeket Marokkó, Algéria és Tunézia állampolgárai számára. Az intézkedések következtében az elmúlt egy évben a marokkóiak 50 százalékkal, az algériaiak és a tunéziaiak 33 százalékkal kevesebb beutazási vízumot kaptak a franciáktól. A Párizs és a Maghreb-országok diplomáciai kapcsolatát is megtépázó drasztikus döntést Párizs azzal indokolta, hogy így akar nyomást gyakorolni Marokkóra, Algériára és Tunéziára, hogy fogadják vissza a Franciaországból kiutasított állampolgáraikat. Macron szombaton újságíróknak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a szigorú vízumpolitika, úgy látszik, kezdi meghozni a gyümölcsét, a kezdetben az együttműködést visszautasító kormányok ugyanis egyre inkább megkönnyítik az illegális migránsoknak az anyaországba való visszatérését.

Elmondta azt is: Franciaország egyelőre a felháborodás ellenére sem kívánja felülvizsgálni migrációs politikáját. Kiemelte: az illegálisan Franciaországban tartózkodó bevándorlók a „szervezett emberkereskedelem gyümölcsei”, „partnerségünk részeként tehát az érintett országoknak vissza kell venniük őket”. Nyomatékosította: a kitoloncolt állampolgárok visszavételének megtagadása „nem elfogadható”.

Borítókép: Hivatalos csoportkép a 18. Frankofón Csúcstalálkozó megnyitóján a tunéziai Dzserbában (Forrás: Twitter)