Az úgynevezett „Twitter-iratok” második részét – az előzőhöz hasonlóan – egy újságíró összegezte és szerkesztette. Bari Weiss azt írta, hogy alkalmazottak csoportjainak az volt a feladata, hogy feketelistákat állítsanak össze annak érdekében, hogy bizonyos „kedvezőtlen” bejegyzések láthatóságát korlátozzák vagy kizárják a népszerű bejegyzés kategóriából, illetve teljes témák olvashatóságát is korlátozzák – mindezt a felhasználók tudomása nélkül.
A feketelistákra különböző címkéket alkalmaztak a bemutatott képernyőfotók tanúsága szerint. Például a Stanford Egyetem tanára, Jay Bhattacharya orvos oldalát – aki annak a véleményének adott hangot, hogy a koronavírus-járvány idején alkalmazott lezárások károsak a gyerekekre – a „Trends Blacklist” megjegyzéssel látták el, ami azt jelentette, hogy a népszerű témák között nem szerepelhetett. Az ismert konzervatív aktivista Charlie Kirk személyes oldalához a belső felhasználásban a „Do Not Amplify”, azaz „ne hangosítsd fel” megjelölést fűzték. Volt olyan ismert közszereplő, akinél a „Search Blacklist” címke szerepelt, ami a keresési eredményekből zárta ki az érintetett.
A Twitter korábbi vezetése alatt bevett gyakorlatot bemutató belső levelezések és üzenetváltások első részét múlt pénteken Matt Taibi újságíró szerkesztésében hozták nyilvánosságra. Ezek arról szóltak, hogy a cég munkatársai miként korlátozták bizonyos információk nyilvánosságát, köztük 2020 októberében a Hunter Biden laptopján talált tartalomról szóló sajtóértesülés megosztását.
Az információk nyilvánosságra kerülésével kapcsolatban hétfőn a Fehér Ház szóvivője is nyilatkozott. Karinne Jean-Pierre azt mondta, hogy a Twitteren növekvő gyűlöletkeltő és antiszemita megnyilvánulásokról való figyelemelterelésről van szó, ugyanis szerinte pusztán régi hírek szerepeltek a leleplezőnek szánt információk között.
A közösségi médium működési gyakorlatáról megjelent információk súlyával kapcsolatban Dan Schneider, az 1986-ban alapított elemzőintézet, a Médiakutató Központ (Media Research Center) alelnöke saját kutatásaikra hivatkozva a közmédiának úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt években ez a közösségi médium diktálta, hogy a hírmédia mivel foglalkozzon. A média szereplői ugyanis követik, hogy mi jelenik meg rajta, „nagy sztoriként” mi dolgozható fel, és így a Twitter szabja meg a különböző tudósítások irányát – mondta a médiaszakértő.
Elon Musk milliárdos vállalkozó október végén vált a közösségi médium tulajdonosává, amelynél átláthatóságot és a szólásszabadságot ígért. Korábban ezzel indokolta, hogy az előző vezetés idején folytatott gyakorlatról szóló iratokat nyilvánossá teszi.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Unsplash)
