Az Európai Tanács csütörtöki csúcsértekezletén megállapodás született az unió hosszú távú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. Utóbbin keresztül az Európai Unió 750 milliárd euró támogatást kínál a tagállamoknak a koronavírus-járvány okozta károk enyhítéséhez, ebből Olaszország markát üti 13,5 milliárd euró. De vajon oda kerül a pénz, ahol valóban szükség van rá? – tette fel a kérdést a német Deutsche Welle című közszolgálati csatorna portálja.
A portál szerint ugyanis máris vannak arra utaló jelek, hogy a helyi bűnszervezetek arra készülnek, hogy rátegyék a kezüket a járvány által leginkább sújtott ország pénzére, az emberek pedig egyre jobban aggódnak emiatt.
– Tapintható a kétségbeesés, mert a helyzet máris drámai, az aggodalom ugyanis egyre csak nő, hogy a támogatás összege nem azokra a területekre lesz elköltve, amelyek az állampolgárok érdekeit szolgálnák – fogalmazott Giuseppe Scognamiglio, a Radio Siani műsorvezetője. Elmondása szerint a félelem korántsem tekinthető alaptalannak, sokkal inkább tapasztalatnak, hiszen a természeti katasztrófák vagy a gazdasági válságok után létrehozott nemzeti helyreállítási alapok pénzei eddig a helyi politikai erők összejátszásával rendszerint a maffiaklánok zsebében kötöttek ki, akik pályázati úton jutottak ezekhez.
– A klánok már elsajátították az effajta források igénylésének a művészetét, és azt is tudják, hogyan és hol kell nyomást gyakorolni
– mondta Scognamiglio.
Különösen Dél-Olaszországban érezhető ez a probléma, ahol az uniós alapok már egyfajta szinonimájává váltak a könnyű pénzkereseti lehetőségnek a calabriai 'Ndrangheta, a nápolyi Camorra és a szicíliai Cosa Nostra nevű maffiaklánok számára. 2014 és 2020 között az EU 77 milliárd eurót különített el Olaszországnak a strukturális és beruházási alapokból. 2018-ban az olasz szenátus hatásvizsgálati irodája és az olasz pénzügyőrség vizsgálatából viszont az derült ki, hogy tízből hat esetben ezek a támogatások csalók és a szervezett bűnözés kezébe kerültek.
A strukturális alapokkal való ilyen fajta visszaélések 85 százaléka Dél-Olaszországban történt.
A Deutsche Welle szerint az uniós forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok széles körben elterjedt jelenségnek tekinthetők Európában. Az ilyen visszaélések leküzdésére az EU-nak saját testülete van, amely ellenőrzi az alapok kihasználásának hatékonyságát: ez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az OLAF a 2015–2019 közötti időszakot elemző számadatai szerint a legtöbb uniós forrásokat érintő csalást Spanyolországban (11029), Lengyelországban (5017) és Romániában (4968) követték el.