Lapozó: Több nyugat-európai országban az egyéni fogyasztók szintjére gyűrűzött be az energia- és élelmiszerválság

Nyugat-Európában egyre több fejtörést okoz a kontinens egészét sújtó energiaválság és a háborús infláció · Egy friss jelentésből kiderül, hogy a spanyolok mintegy hetede nem tudja megfelelően felfűteni otthonát · Finnországban pedig széles körű lakossági áramár-kompenzációról döntött a kormány · Olaszországban eközben élelmiszersegélyekkel könnyítenének a szegényebb családok helyzetén.

Magyar Nemzet
2022. 12. 23. 16:35
Nyomásmérő óra a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén 2020. január 8-án. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint 98,5 százalék a belföldi gáztárolók töltöttsége, külföldről a kereskedelmi megállapodásoknak megfelelően érkezik a földgáz Magyarországra, így a földgázellátás biztosított a téli hónapokra, a lakosság és a közfeladatok ellátásához szükséges mennyiség egyaránt rendelkezésre áll.
MTI/Czeglédi Zsolt
Hajdúszoboszló, 2020. január 8. Nyomásmérõ óra a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén 2020. január 8-án. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tájékoztatása szerint 98,5 százalék a belföldi gáztárolók töltöttsége, külföldrõl a kereskedelmi megállapodásoknak megfelelõen érkezik a földgáz Magyarországra, így a földgázellátás biztosított a téli hónapokra, a lakosság és a közfeladatok ellátásához szükséges mennyiség egyaránt rendelkezésre áll. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Valami bűzlik Ibériában

A rossz levegőminőség miatt ítélte el az Európai Unió Bírósága (EUB) Spanyolországot. A testület csütörtöki ítéletében közölték, hogy elmarasztalják a Dél-európai államot amiért Barcelonában és Madridban rendszeresen megsértették a levegőminőségről szóló, 2010 óta az összes tagállamban jogilag kötelező érvényű európai irányelvet. 

Mint írták, a kormány nem gondoskodott arról, hogy a nitrogén-dioxid (NO2-) -szint éves szinten ne lépje át „szisztematikusan és folyamatosan” az európai hatóságok által meghatározott határértéket. 

A szabályt ráadásul 2010 és 2017 között a katalóniai Vallés-Baix Llobregatban is megszegték. Az EUB szerint Spanyolország annak érdekében sem tett lépéseket, hogy a szennyezettség a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Az ügy 2015-re nyúlik vissza, az Európai Bizottság már akkor figyelmeztette Spanyolországot, hogy be fogja panaszolni az Európai Unió Bíróságánál, miután több ellenőrzés során kiderült, hogy a nitrogén-dioxid-szintek gyakorlatilag állandóan magasak a nagyvárosok környékén. A feljelentés azonban végül csak 2019 nyarán történt meg.

Forrás: El Confidencial

Fagyoskodó spanyolok

A spanyolok hetede nem tudja megfelelően felfűteni otthonát. Az ökológiai átmenetért felelős minisztérium energiaszegénység alakulásáról szóló jelentéséből kiderült, hogy négy százalékponttal nőtt 2021-ben az előző évhez képest azoknak a száma, akik télen nem tudtak megfelelő hőmérsékletet tartani otthonukban (a 2020-as 10,9 százalékos arány tavalyra 14,3 százalékra emelkedett). A statisztika szerint körülbelül 3,5–6,4 millió ember fázik a téli időszakban Spanyolországban, s ezt orvoslandó egyebek mellett azt vizsgálják, hogy mely háztartások fizetik késve a számlákat és hogy hol billen ki a jövedelem és a kiadások aránya. 

Az autonóm régiók közül a legrosszabb adatokat Ceutában, Murciában, Melillában, valamint Andalúziában rögzítették és a legtöbb érintett a munkanélküliek köréből kerül ki. 

Az ökológiai tárca jelentésében kiemeli az energiaszegénység felszámolását célzó intézkedések szükségességét. Terveik szerint 2025-re a nem megfelelő hőmérsékletű otthonokban élők számát a jelenlegi 14-ről legalább hat százalékra kell csökkenteni.

Forrás: 20 Minutos 

Áramár-kompenzációt kapnak a finnek

Megállapodott a finn kormány az áramár-támogatásról annak érdekében, hogy a lakosság ki tudja fizetni télen a villanyszámláját – közölte a skandináv ország ipari minisztériuma. A finn kormányzat erre becslések szerint legfeljebb 400 millió eurót (160 milliárd forintot) fordíthat. Az előterjesztés szerint a támogatást egy összegben fizetnék ki, a négy téli hónap villanyszámláihoz történő hozzájárulásként. Az összeget a novemberi és decemberi villamosenergia-fogyasztás alapján számítják ki, ám a havi visszatérítés mértékét még nem határozták meg. 

A támogatás havi felső határa 700 euró (280 ezer forint) lehet, és a villanyszámlából ebben az esetben is 100 eurót mindenképpen meg kell fizetni. 

Helsinki emellett előkészíti a fizetési idő rugalmasságáról szóló jogszabályt a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében, s ugyancsak 2023 elejére tervezik bevezetni a villamosenergia-árplafont. A mezőgazdaság számára külön támogatás készül, amellyel a megnövekedett villamosenergia-költségek miatt kialakult nehéz helyzeten enyhítene a kormány. Ezen túlmenően a tárca megbeszéléseket kezdeményez az érintettekkel és a különböző érdekcsoportokkal, hogy megvizsgálják, hogyan lehetne támogatni a kis- és középvállalkozásokat. 

Forrás: HBL

Olaszországban élelmiszersegélyekkel könnyítenének a szegényebb családok helyzetén

Jövőre az állam közbelépésével biztosíthatják a legszegényebb háztartások élelmiszer-ellátását Olaszországban. A jobboldal által is támogatott javaslat szerint a nagy üzletláncok el nem adott élelmiszereit az alacsony keresettel rendelkező háztartások rendelkezésére bocsátanák. A kezdeményezés az infláció miatt nehéz helyzetbe került családoknak jelenthet fontos segítséget. Az előterjesztésben olyan alapvető élelmiszerek szerepelnek, mint a kenyér, a tej vagy a tésztafélék. 

A támogatási csomag kezdeményezője, a demokrata párti Marco Furfaro szerint a kormány ezzel a lépéssel az élelmiszer-pocsékolást is jelentősen csökkentheti, s az intézkedésnek emellett környezetkímélő hatása lehet. 

A képviselő azt is hozzáfűzte: bár a támogatás hozhat némi javulást a mindennapokban, az nem jelent teljes körű megoldást a mélyszegénységbe jutottak számára.

Forrás: Affari Italiani

A kábítószerhez hasonlítják a mobiltelefonokat

Az olasz szenátus felkérésére készített tudományos tanulmány rámautat a mobiltelefonok túlzott használatának drámai veszélyeire. A serdülőkorú fiatalokra úgy hat a közösségimédia-használat, mint a kokain-fogyasztás, s a különböző kognitív képességek – mint a koncentráció, az emlékező- vagy a konfliktuskezelő képesség – súlyosan sérülhetnek. A mobiltelefonok mellett a videójátékok túlzott használata is hasonló károsodásokat okozhat. 

A kockázatok között szerepel a túlsúlyosság, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, valamint a depresszió is. 

A tanulmányban kiemelik a szülők felelősségét azért, mert sokszor képtelenek nemet mondani és kritikus szemléletre tanítani gyermekeiket. Az elektronikus eszközök korlátlan használatát terrortámadáshoz hasonlította Federico Tonioni, a római Bambin Gesú gyermekkórház kutató pszichológusa, ezzel is érzékeltetve a helyzet súlyosságát.

Forrás: La Stampa

Borítókép: Nyomásmérő óra a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.