A várakozásokkal ellentétben a gazdasági és pénzügyminisztereket tömörítő tanács keddi ülésén nem szavaztak sem a magyar helyreállítási terv elfogadásáról, sem pedig az uniós forrásokat jogállamisági kritériumokkal összekötő úgynevezett kondicionalitási eljárásról, ahogyan lekerült a napirendről a globális minimumadó is, illetve az ukrajnai támogatási programnak is csak egy része volt napirenden. A Magyarországot is érintő témák azért vesztették aktualitásukat, mert az Európai Bizottság egy teljesen új, frissített értékelést készít a magyar helyzet kapcsán. A döntés logikus, hiszen a november végi döntés óta a magyar Országgyűlés már meg is szavazta a magyar vállalásokat, valamint a kormány újabb vállalásokat is tett, ezért a bizottság döntését megalapozó értékelés már idejétmúlt, annak frissítésére van szükség.
A brüsszeli Politico közben arról írt, hogy az Európai Unió két kulcsországa, Németország és Franciaország nyújt segítő kezet a magyar kormánynak a Brüsszellel folytatott jogállamisági vitában. A lap szerint Berlin és Párizs – maguk mellett tudva az olasz kormány támogatását is – egy 12 kormányból álló csoportnak a fő szószólói, akik arra kérik az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják felül szeptemberi döntésüket, amelyben a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának, azaz 7,5 milliárd eurónak (nagyjából 3000 milliárd forint) a felfüggesztésére tettek javaslatot, amennyiben az Orbán-kormány november 19-ig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. November 19-e után a brüsszeli testület arra a megállapításra jutott, hogy hazánk ugyan a korrupció felszámolását célzó 17 vállalásból sokat teljesített, de maradtak hiányosságok, ezért a bizottság fenntartotta a pénzügyi megvonásra tett javaslatát.
A Politico szerint azonban mások mellett Németország és Franciaország is úgy látja, Magyarország nagyobb előrelépést tett a korrupcióellenes intézkedések terén, mint amekkorát Brüsszel elismer. Ez a csoport a lap szerint úgy véli, hogy ha nem kerül sor egy új értékelésre, akkor a az Európai Tanácsban nem biztos, hogy minősített többsége lesz a pénzeszközök befagyasztásának. Szerintük ugyanis az Orbán-kormány teljesíti azt a 17 korrupcióellenes reformot, amelyet a források befagyasztásának elkerülése érdekében vállalt, és ezt a befagyasztás arányának csökkentésével kellene tükrözni, amely jelenleg a kohéziós alapok 65 százalékának felel meg – írta a Politico.
Az ügyet ugyanis az is bonyolítja, hogy az Európai Bizottság nem vette figyelembe a magyar kormány 17 vállalása közül azokat, amelyek ugyan még a novemberi határidő lejártakor nem teljesültek, de azóta vannak változások is: némely jogszabály már a magyar parlament előtt van, és a közeljövőben várhatóan – a brüsszeli elvárásokkal összhangban – megszavazzák az Országgyűlésben.
Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter (k) beszélget Magdalena Rzeczkowska lengyel (b) és Bruno Le Maire francia hivatali partnerével az EU-tagországok gazdasági és pénzügyminisztereit tömörítő tanács, az Ecofin ülésének kezdetén Brüsszelben 2022. december 6-án. (Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq)
