idezojelek

A fideszes tábor „kollektív bűnössége” és a Tisza-dekrétumok

Egyre több jele van annak, hogy a miniszterelnök politikai magatartása nemcsak az ellenfelekben, hanem saját táborának józanabb köreiben is visszatetszést kelt.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined
Fotó: Polyák Attila
1
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez a szöveg többek között hangsúlyozza a magyar államiság ezeréves folytonosságát, a nemzet egységét, a keresztény kultúra nemzetmegtartó szerepét, valamint a szabadság és az emberi méltóság tiszteletét. Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke az MTI-hez nemrég eljuttatott közleményében jogosan állapította meg: „Magyar Péter újabb támadást indított a magyar alkotmányosság ellen, hiszen a nemzeti hitvallás az alaptörvény legelső fejezete, és az alkotmányt is azzal összhangban kell értelmezni.”

Havasi Bertalan feltette a kérdést: „Vajon mi a problémája Magyar Péternek Szent István örökségével, az emberi méltósággal, a biztonság, a rend, a szabadság kiteljesítésével, természeti értékeink védelmével vagy éppen az ’56-os forradalom emlékével, amelyek mind a nemzeti hitvallás részei?” És kérdezheti ezt, politikai irányultságtól függetlenül, sok millió jóérzésű magyar honpolgár.

A hitvallásban olvasható: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. […] Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.”
Nagyon érdekelne bennünket, hogy a hatalmi mámorban fürdő miniszterelnököt miért zavarja annyira a hűség, a hit és a szeretet, hogy ezeket a fogalmakat látni sem akarja a közintézményeinkben?

Magyar Péter szemében vörös posztó a Fidesz–KDNP, amelyhez pedig 14 évig dörgölőzött, s amelynek holdudvarában hatalmas javadalmazásokhoz jutott. Ma úgy beszél a fideszesekről, mint egykor Edvard Beneš, Csehszlovákia elnöke az országában élő két népcsoportról, nevezetesen a németekről és a magyarokról, akiket kollektív bűnökkel vádolt.

Beneš sem kívánt túl sok aprómunkát hagyni a jogászokra, ezért a Beneš-dekrétumok néven elhíresült elnöki rendeletei közül többet is kifejezetten e két népcsoportnak szentelt. A ­rossz emlékű Beneš-dekrétumok elnöki rendeletekben rögzítették a Csehszlovákia területén élő magyarok és németek kollektív bűnösségét. E dekrétumok tették lehetővé a két népcsoporttal szemben alkalmazott súlyos jogfosztásokat és büntetéseket. Ezek teljesen szembemennek az Európai Unió alapjogi chartájával, ám azokat ma sem hajlandó eltörölni a szlovák parlament.
Magyar Péter szavakban elítéli a Beneš-dekrétumokat, miközben hasonló eszközöket alkalmaz a fideszes tábor tagjaival szemben.

A szerző író, újságíró

Komment

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.