A kiállítást megnyitó Kinda István elmondta: számára az egykori falu nemcsak kutatási terület volt, hanem "egy teleírt lap a családi krónikából", hiszen gyerekkora több nyarát töltötte az elárasztott településen. Rámutatott: a múlt emlékeit őrző múzeum küldetését a legkorszerűbb technológiák segítségével tudja a leghatékonyabban betölteni. Mivel a kőből épült falak önmagukban nem mesélnek a közösségről, a 21. század eszközeire is szükség volt.
A tárlat valójában egy információs hálózat, amely a fizikai térből átvezet a digitális emlékezetbe, felelevenítve a falu mindennapjait, egykori lakóinak emlékeit. Délben és éjfélkor felvételről szóló harangszó is jelzi, hogy a helyszínen élet volt.
Hugyecsek Balázs szentendrei vizuális művész a fény- és hanginstallációról elmondta: alapötlete az volt, hogy "valahogy hozzuk vissza annyira a vizet ebbe a térbe, amennyire még nem fájó", de mégis emlékeztet a 1988-as falurombolásra.
Bözödújfalu több mint 30 éve került víz alá, a vízből kimagasló római katolikus templom tornya azonban még két évtizedig a falurombolás jelképe maradt. A 2014-ben leomlott templomot közadakozásból építették újjá. A helyreállítást Csibi Attila Zoltán kezdeményezte, aki akkor az elárasztott településsel szomszédos Erdőszentgyörgy polgármestere volt. Kötelességének érezte, hogy maradandó emléket állítson a kisvárosban menedéket találó bözödújfalusiak szülőfalujának.
A világ különböző részein élő magyarok adományaiból felépült Összetartozás templomát 2024-ben szentelték fel. Mivel a falunak egykor öt temploma volt, az emlékhely az egykori település valamennyi felekezetét képviseli. Az építmény az egykori, félig beomlott, romos templomot mintázza: a templomhajó nincs befedve, a toronysisak üvegből készült, távolról csak annyit látni, hogy hiányoznak róla a cserepek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!