A Patriot amerikai rakétavédelmi rendszerek Ukrajnába szállítása megnöveli annak kockázatát, hogy az amerikai hadsereg közvetlenül belekeveredjen az ukrajnai konfliktusba – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén.
Sok szakértő, köztük az óceánon túl lévők is, kétségbe vonta egy ilyen lépés észszerűségét, amely a konfliktus eszkalációjához vezet, növeli az amerikai hadsereg közvetlen belekeveredésének kockázatát a háborús cselekményekbe
– mondta Zaharova.
A CNN amerikai hírtelevízió szerdán azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya a héten bejelentheti: Patriot rakétavédelmi rendszereket kíván Ukrajnába küldeni. A Pentagon közölte, hogy erről egyelőre nincs közölnivalója.
A washingtoni orosz nagykövetség arra figyelmeztetett, hogy a Patriot rakétavédelmi rendszerek esetleges átadása Ukrajnának provokatív lépés lenne az Egyesült Államok részéről.
Zaharova ismételten kifejezte Moszkva készségét a tárgyalásra az ukrán válság rendezéséről. De, mint mondta, ez csak akkor lehetséges, ha olyan valós javaslatok érkeznek, amelyek figyelembe veszik az új realitásokat és Oroszország jogos érdekeit.
Közölte, hogy Pietro Parolin, a Vatikán államtitkára diplomáciai csatornákon keresztül hivatalos bocsánatkérést juttatott el Moszkvának Ferenc pápának a csecseneknek és a burjátoknak az ukrajnai háborúban tanúsított állítólagos kegyetlenségére tett megjegyzése miatt. A szóvivő szerint ezzel az incidens rendeződött.
A hibák elismerésének képessége egyre ritkább a mai nemzetközi kommunikációban. Az adott helyzet azt mutatja, hogy a Vatikán párbeszédre való felhívása mögött ott áll a párbeszéd lefolytatásának és a beszélgetőpartnerek meghallgatásának képessége. Ez a megközelítés, azt mondhatom, őszinte tiszteletet vált ki
– mondta az orosz külügyi szóvivő.
Zaharova ezzel szemben provokatívnak és elfogadhatatlannak nevezte Martin Griffiths ENSZ-főtitkárhelyettes herszoni látogatását, és úgy vélekedett, hogy a világszervezet apparátusát vezető António Guterres főtitkárnak véget kellene vetnie az ilyen akcióknak. Ezt egyebek között azzal indokolta, hogy a régió lakosai népszavazáson döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról. A referendum eredményét a nemzetközi közösség túlnyomórészt nem tekinti legitimnek.
Kijelentette: Guterresnek követelnie kellene, hogy munkatársai a provokatív utazások helyett tartsák be az orosz gabona- és műtrágyaexport korlátozásainak feloldására vonatkozó kötelezettségvállalásaikat. Zaharova nehezményezte egyebek között, hogy szerinte az ENSZ Titkársága és a világszervezet emberi jogi főbiztosának, Volker Türknek a hivatala kerüli az ukrán válsághelyzet pártatlan értékelését, Kijev irányába részrehajló nyilatkozatokat tesz, és a nyugatiak által támogatott narratívát használja.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön pletykának minősítette a Szergej Lavrov külügyminiszter 2023-ban várható esetleges felmentéséről a BRIEF Telegram-csatornán megjelent értesüléseket.
A BRIEF meg nem nevezett forrásra és Lavrovnak a Balin állítólag bekövetkezett – az orosz diplomáciai tárca által cáfolt – rosszullétére hivatkozva Mihail Galuzin november végén kinevezett külügyminiszter-helyettest és Szergej Nariskint, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét nevezte meg Lavrov lehetséges utódaként.
Borítókép: Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek az előző év diplomáciai tevékenységét értékelő évenkénti sajtóértekezletén Moszkvában 2022. január 14-én (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
