A holokauszt a történelem legnagyobb bűncselekménye volt, amikor több millió ártatlan embert gyilkoltak meg azzal a céllal, hogy eltöröljenek egy népet a föld színéről – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapján.
Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 78. évfordulója tiszteletére tartott uniós parlamenti megemlékezésen Roberta Metsola hangsúlyozta:
A holokauszt, amelyet úgy szerveztek meg, hogy több generációra kiterjedően félelmet okozzon, egy dehumanizációs folyamattal indult a felvilágosodás korszakában. A riasztók már rég szóltak, de senki nem emelte fel a hangját ellene.
Az elnök kiemelte: a holokausztról beszélni kell,
mert mi vagyunk az utolsó nemzedék, amely első kézből ismerhette a túlélők elbeszéléseit, és feladatunk még nagyobb lesz majd akkor, amikor a túlélők szava már nem hallható.
Mint mondta, több évtizeddel a második világháború vége után még mindig él az antiszemitizmus Európában.
A mi felelősségünk, hogy emlékeztessük a jövő nemzedékét a történtekre és arra, hogy aki antiszemita, az nem lehet európai
– hangoztatta. Hozzátette: Izrael állam virágzó demokráciát tart fenn, és annak ellenére, hogy Izrael és Európa szövetsége a történelem sötét lapjain íródott, kiállja az idő próbáját.
Jichák Herzog izraeli elnök az ünnepi beszédében elmondta: a holokauszt folyamán meggyilkolt emberek egyetlen bűne az volt, hogy zsidók voltak.
Az államfő a nácizmust „immunbetegséghez” hasonlította, amely
Európa húsába vájt, és saját DNS-ét támadta meg, hogy elpusztítson egy közös, több ezer éves történelmet.
Hangsúlyozta, hogy a náci halálgépezet nem tudta volna végrehajtani rémálomszerű vízióját, ha az nem hullik termékeny talajra. Felhívta a figyelmet, hogy a zsidók sztereotipizálása már az idők kezdete óta jelen volt Európában, ezt a hagyományos antiszemitizmust a náci ideológia felerősítette, és szította az ősi félelmek lángját.
Már a megsemmisítőtáborok létrejötte előtt a zsidók alsóbbrendűeknek számítottak Európában, az antiszemitizmus régóta gyökeret vert. Közös feladatunk az emlékezés, hogy megakadályozzuk e szörnyűségek megismétlődését
– hangoztatta. Jichák Hercog rámutatott: a mai európai és világpolitikai szélsőségek büszkén képviselik az antiszemitizmust, amely azzal fenyeget, hogy a demokratikus civilizált közösségeket népüket felfaló társadalmakká változtatják. Felhívta a figyelmet, hogy
az antiszemita diskurzus a szabad, demokratikus Nyugat szívében is felütötte a fejét, a zsidógyűlölet még mindig létezik, új formákban például a virtuális platformokon ver gyökeret.
Felszólította az EP-t, hogy kíméletlenül harcoljon az antiszemitizmus ellen többek között az oktatás, a jogalkotás, a biztonságpolitika területén. Kiemelte: tudatosítani kell, hogy a zsidók önrendelkezéshez való joga Izrael államban ölt testet, továbbá Izrael bírálását és létjogosultságának tagadását vékony mezsgye választja el.
Az auschwitzi haláltábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
