„Mindig a zsidókra mutogattak”

Évről évre növekszik azoknak a zsidóknak a száma, akik Izraelbe vándorolnak fejlett nyugati országokból. Döntésükben az egyre terjedő antiszemitizmus is komoly szerepet játszik. Nem jobb a helyzet a tengerentúlon sem, például New Yorkban novemberben 125 százalékkal nőtt a zsidók elleni gyűlölet-bűncselekmények száma, már a polgármester is aggodalmát fejezte ki. Mi áll a jelenség mögött? Mi a helyzet Magyarországon? És mi ma Herzl Tivadar öröksége? Jákov Hagoellel, a Cionista Világszervezet elnökével beszélgettünk.

Jáákov Hagoel, a Cionista Világszervezet elnöke. Fotó: László Dávid

– Minden évben ezrek költöznek Izraelbe olyan fejlett nyugat-európai államokból, mint Franciaország vagy Belgium. Van mitől félniük?

– Izrael minden zsidó otthona. Bárhonnan is jöjjenek, itt otthonra lelnek. Viszont minden zsidónak – ahogy minden embernek – megvan a joga hozzá, hogy eldöntse, hol szeretne élni. Nyolcvan évvel ezelőtt a holokauszt hatmillió zsidóval végzett, és milliók kényszerültek menekülésre. Sajnos az utóbbi évtizedekben újra folyamatosan növekedett az antiszemita incidensek száma. Európában már nem biztonságos zsidó jelképeket viselni. És a helyzet egyre rosszabb.

Izraelen kívül nem könnyű ma zsidónak lenni.

Nincs olyan nap, hogy ne kapjak jelentéseket valamilyen támadásról. Még a labdarúgó-világbajnokságon – amelynek a sport ünnepének kellene lennie – is szembesülnünk kell az antiszemitizmussal. Kétségtelenül a világ vezetőinek kötelessége lenne, hogy ezzel a jelenséggel szembeszálljanak. Sajnos sokan nem értik meg, hogy milyen nagy a probléma.

– Mi állhat az antiszemitizmus terjedése mögött?

– A történelem során, ha valakit hibáztatni kellett a rossz gazdasági helyzetért, mindig a zsidókra mutogattak.

Világszintű jelenség, hogy nem fogadják el ezt a kisebbséget. Mindig ez történik, ha válság van. Így volt a koronavírus-járvány esetében is: egész narratívát építettek aköré, hogy a pandémiáért is a zsidók a felelősek, ők terjesztették el a vírust, és nyerészkednek rajta. A világ vezetőinek feladata, hogy harcoljanak ez ellen, mindenekelőtt oktatással, továbbá jogalkotással. Napjainkban nincs a világnak olyan pontja, ahol ne állna egy rendőr a zsidó intézmények, például zsinagógák vagy iskolák előtt. Nem szomorú?! Éppen a napokban nyilatkozta New York polgármestere, hogy az antiszemitizmus a mindennapi élet részéve vált.

– Tudna említeni néhány példát, milyen támadásokról kap jelentéseket?

– Fizikai támadásokról, napi szinten. Ha a közösségi médiában terjedő gyűlöletet is beleszámítanám, sosem érnék a végére.

– Magyarországot ebből a szempontból a legbiztonságosabb országok közé szokták sorolni, ahol egy zsidó félelem nélkül sétálhat az utcákon. Ön járt mostanában az országban, egyetért?

– Megmondom őszintén: Magyarországon is jelen van az antiszemitizmus. Elvégre a parlamenti pártok egyike, a Jobbik konkrétan antiszemita pártként határozza meg magát. Nyilvánvalóan ez megteremt egyfajta a hátteret és bátorítja az antiszemitizmust. Olykor Magyarországról is kapok jelentéseket, például hogy horogkeresztet festettek egy zsinagógára. Még 2022-ben is halljuk 1938 hangjait. De Istennek hála, Magyarországnak erős, Izrael-barát kormánya van. Én ugyanabban a székben ülök, ahol a budapesti születésű Herzl Tivadar ült, aki életre hívta a Cionista Világszervezetet. Százharminc évvel ezelőtt ő is újságíró volt, és a Dreyfus-perről tudósított (a XIX. század végén Alfred Dreyfus zsidó származású francia katonatiszt elleni, nagy port kavaró koncepciós per – a szerk.), amikor ráébredt, hogy az antiszemitizmus problémájára megoldást kell találni. Úgy hisszük, hogy ez egyrészt maga a zsidó állam megszületése. De sajnos ez teljesen nem irtotta ki az antiszemitizmust.

– Mit jelent ma Herzl Tivadar öröksége?

– Azt, hogy kétezer évnyi száműzetés után nagyszüleink számára végre valóra vált az álom, hogy visszatérjenek őseik földjére. Az én szememben Herzl Tivadar óriásit álmodott, de meg is dolgozott érte. Legfőbb célját – Izrael állam létrehozását – elértük, de van még teendő. Ilyen az alija (a bevándorlás Izraelbe – a szerk.) minden zsidó számára, hiszen sajnos a zsidók többsége még mindig szétszóratva él. Ez a legfontosabb küldetésem. Például tíz hónappal ezelőtt az ukrajnai háború kitörésekor 60 ezer zsidót menekítettünk ki az országból. Lakások ezreit béreltük ki számukra a környező országokban. Negyedük azóta Izraelbe jött, háromnegyedük hazatért, vagy Európában keresett menedéket.

Én minden zsidóért, nem csak az izraeli zsidókért vagyok felelős. Azért dolgozunk, hogy segítsük és támogassuk a zsidókat, bárhol is éljenek.

Herzl Tivadar képe lóg irodája falán. Fotó: László Dávid

– Magyarország egyedi családpolitikával próbál fordítani a negatív demográfiai trendeken. Izrael azon kevés fejlett országok egyike, ahol javulnak a mutatók. Mi a titkuk?

–  Valóban azt igazolják a statisztikák, hogy a nyugati világban Izraelben a legjobbak a demográfiai mutatók. Ennek egyik oka, hogy csodálatos az ország: remek az időjárás, erős a gazdaság, kiváló a környezet, és minden négy hónapban választásokat tartunk (nevet). Egyszerűen jó itt élni – és ha az emberek jól érzik magukat, akkor könnyebben nő a család. A másik ok szerintem a történelmünkben keresendő. Saját tapasztalatom is az, hogy a holokauszt miatt kicsi a család, és a mostaniak ezen változtatni szeretnének. Izraelen belül a zsidók száma növekszik, míg az országon kívül csökken. Nem csak az alija miatt, hiszen az nem milliókat jelent. Hanem mert Izraelen kívül nehéz megőrizni a zsidó identitást. Ide viszont éppen azért jönnek az emberek, mert ez másképp van.

Borítókép: Jákov Hagoel, a Cionista Világszervezet elnöke (Fotó: László Dávid)