– Minden évben ezrek költöznek Izraelbe olyan fejlett nyugat-európai államokból, mint Franciaország vagy Belgium. Van mitől félniük?
– Izrael minden zsidó otthona. Bárhonnan is jöjjenek, itt otthonra lelnek. Viszont minden zsidónak – ahogy minden embernek – megvan a joga hozzá, hogy eldöntse, hol szeretne élni. Nyolcvan évvel ezelőtt a holokauszt hatmillió zsidóval végzett, és milliók kényszerültek menekülésre. Sajnos az utóbbi évtizedekben újra folyamatosan növekedett az antiszemita incidensek száma. Európában már nem biztonságos zsidó jelképeket viselni. És a helyzet egyre rosszabb.
Izraelen kívül nem könnyű ma zsidónak lenni.
Nincs olyan nap, hogy ne kapjak jelentéseket valamilyen támadásról. Még a labdarúgó-világbajnokságon – amelynek a sport ünnepének kellene lennie – is szembesülnünk kell az antiszemitizmussal. Kétségtelenül a világ vezetőinek kötelessége lenne, hogy ezzel a jelenséggel szembeszálljanak. Sajnos sokan nem értik meg, hogy milyen nagy a probléma.
– Mi állhat az antiszemitizmus terjedése mögött?
– A történelem során, ha valakit hibáztatni kellett a rossz gazdasági helyzetért, mindig a zsidókra mutogattak.
Világszintű jelenség, hogy nem fogadják el ezt a kisebbséget. Mindig ez történik, ha válság van. Így volt a koronavírus-járvány esetében is: egész narratívát építettek aköré, hogy a pandémiáért is a zsidók a felelősek, ők terjesztették el a vírust, és nyerészkednek rajta. A világ vezetőinek feladata, hogy harcoljanak ez ellen, mindenekelőtt oktatással, továbbá jogalkotással. Napjainkban nincs a világnak olyan pontja, ahol ne állna egy rendőr a zsidó intézmények, például zsinagógák vagy iskolák előtt. Nem szomorú?! Éppen a napokban nyilatkozta New York polgármestere, hogy az antiszemitizmus a mindennapi élet részéve vált.
– Tudna említeni néhány példát, milyen támadásokról kap jelentéseket?
– Fizikai támadásokról, napi szinten. Ha a közösségi médiában terjedő gyűlöletet is beleszámítanám, sosem érnék a végére.
– Magyarországot ebből a szempontból a legbiztonságosabb országok közé szokták sorolni, ahol egy zsidó félelem nélkül sétálhat az utcákon. Ön járt mostanában az országban, egyetért?
– Megmondom őszintén: Magyarországon is jelen van az antiszemitizmus. Elvégre a parlamenti pártok egyike, a Jobbik konkrétan antiszemita pártként határozza meg magát. Nyilvánvalóan ez megteremt egyfajta a hátteret és bátorítja az antiszemitizmust. Olykor Magyarországról is kapok jelentéseket, például hogy horogkeresztet festettek egy zsinagógára. Még 2022-ben is halljuk 1938 hangjait. De Istennek hála, Magyarországnak erős, Izrael-barát kormánya van. Én ugyanabban a székben ülök, ahol a budapesti születésű Herzl Tivadar ült, aki életre hívta a Cionista Világszervezetet. Százharminc évvel ezelőtt ő is újságíró volt, és a Dreyfus-perről tudósított (a XIX. század végén Alfred Dreyfus zsidó származású francia katonatiszt elleni, nagy port kavaró koncepciós per – a szerk.), amikor ráébredt, hogy az antiszemitizmus problémájára megoldást kell találni. Úgy hisszük, hogy ez egyrészt maga a zsidó állam megszületése. De sajnos ez teljesen nem irtotta ki az antiszemitizmust.