A nagyenyedi román vérengzésre emlékeztek, a román polgármester is ott volt

A román népfelkelők 1849. januári vérengzésére emlékezett vasárnap este a romániai Nagyenyed magyarsága. Az eseményen a város román polgármestere is részt vett.

Nagyenyed, 2023. január 8. Megemlékezõk az 1849. január 8-i vérengzés emléktáblájánál Nagyenyeden a várfalnál. Az 1849. januárjában a román népfelkelõk által elkövetett vérengzésre emlékezett az erdélyi Nagyenyed magyarsága. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

A megemlékezés résztvevői a Bethlen Gábor Kollégium udvarán gyülekeztek, ahol Demeter Szabolcs István iskolalelkész mondott áhítatot. Bibliai példával rámutatott: Jeruzsálemet is, akár Nagyenyedet, felégették, népét lemészárolták. Isten azonban azt üzente lakóinak, építsenek házakat és lakjanak bennük, gondozzák a kertet és sokasodjanak. 

– Ne adjuk fel a reményt, hanem gyökereket eresztve éljünk ezen a földön, amelyet őseinktől örököltünk, ha idegeneknek is néznek bennünket

– tolmácsolta az ige üzenetét.

Szőcs Gyula Kálmán, a város díszpolgára, a kollégium támogatója felidézte, hogy bár a város lakossága mindig emlékezett a mészárlásra, fáklyás felvonulást öt éve szerveznek. 

– Ki kell menni a falak közül, meg kell mutassuk magunkat a városban

 – mondta. 

Fontos, hogy megismerjék a nagyenyedi magyarságot, közölte, mivel – mint mondta – aki nem ismer, az fél, aki pedig fél, az agresszív is lehet.

A város román polgármestere, Oana Badea beszédében úgy vélte, mindannyian – nemzetiségtől függetlenül – képesek vagyunk megértéssel viszonyulni a történelemhez. 

– Jó pár éve önök mellett vagyok ezen az eseményen, és azzal a hittel teszem, hogy így lehet jövőt építeni. Ha megértjük egymást, ha esélyt adunk minden kultúrának és hagyománynak, hogy megnyilvánulhassanak – fogalmazott az elöljáró.

Badea rámutatott, a történelem nem könnyű, nem igazságos, de nem is igazságtalan, és a jelenben élőknek erkölcsi kötelessége, hogy jobb jövőt építsenek. – A nagyenyediek épp ezt teszik, amikor minden évben január 8-án  megemlékeznek – mondta.

Lőrincz Helga alpolgármester szerint a mindennapok történései az igazán fontosak, mivel „mindennap történelmet írunk”. 

– Mi itt Nagyenyedet magyarok és románok tesszük együtt széppé, színessé és érdekessé – jelentette ki, és megköszönte a polgármesternek a közös munkát.

Hangsúlyozta: bár Nagyenyedet jó példaként említik a román–magyar együttélésre, ez nem volt mindig így. – A magyarság meg tudott bocsátani, de nem felejti el a tragikus eseményeket, mert akkor gyökértelenné válna – tette hozzá. 

Lőrincz Helga, Nagyenyed alpolgármestere beszédet mond a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium udvarán tartott megemlékezésen 2023. január 8-án (Fotó: MTI/Kiss Gábor)

– Nagyenyeden békésen és nyugodtan élnek az emberek – jelentette ki az RMDSZ-es elöljáró, azt kívánva, hogy ez nagyon sokáig így maradjon.

Szőcs Ildikó, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója pedig úgy fogalmazott: Enyeden emlékezni akarnak, hogy a múltból tanulva a jelenben cselekedhessenek. Elmondta, azért jó közösen emlékezni, mert ilyenkor megtapasztalható, hogy „közös dolgaink vannak”. 

– Közös dolgaink vannak itt, ezen a tájon, ebben a városban, ahol mi kisebbségben ugyan, de jól élhetünk

 – fűzte hozzá.

A beszédek után a jelenlévők virágot helyeztek el a mártírok emlékművénél, majd fáklyákkal vonultak a sétatéri diákemlékműhöz, amelyet szintén megkoszorúzták. Itt Ladányi Árpád Csaba, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke mondott rövid beszédet. 

A fáklyás felvonulás résztvevői utána visszatértek a város főterére, majd a magyar történelmi egyházak képviselőinek áldása után elhelyezték az emlékezés koszorúit a várfalon található emléktáblánál.

A 15 százalékos magyar lakosságával szórványnak minősülő Nagyenyeden minden évben megemlékeznek az 1849. január 8-án és a következő napokban elkövetett vérengzésről. 

Ekkor Axente Sever román népvezér csapatai megtámadták és kifosztották a katonai védelem nélkül maradt várost, legyilkolták a helyi magyarság jelentős részét. A vérengzés Fehér megye más magyarlakta településein is folytatódott.

Borítókép: Megemlékezők az 1849. január 8-i vérengzés emléktáblájánál Nagyenyeden, a várfalnál (Fotó: MTI/Kiss Gábor)