Nemzetpolitikai, nemzeti kisebbségvédelmi ügyekben nincs egy helyben állás – jelentette ki lapunkhoz eljuttatott közleményében Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki szerint elég csak a szomszédos országok legutóbbi népszámlálási eredményeire tekintenünk, és azonnal érezni kezdjük az eltelt idő súlyát.
Pontosan ezért meggyőződésem, a magyar nemzeti összefogás és egymás támogatása az egyetlen járható útja annak, hogy meglévő jogainkkal maximálisan élhessünk és előre léphessünk, annak érdekében, hogy a külhoni magyar közösségek saját akaratuk szerint új jogi, igazgatási kereteket teremthessenek szülőföldjükön.
– húzta alá.
Mint fogalmazott, három évtizedes távlatban tekintve, a külhoni magyar autonómia témájához kapcsolódóan néhány gondolat erejéig megállunk ma, egymás mellé helyezve a két legnagyobb Kárpát-medencei külhoni magyar közösség egy-egy eseményét és dokumentumát, figyelemmel a január 8-i dátumra. Egyrészt
ma ötéves az a hárompárti megállapodás, amelyet az erdélyi magyar politikai érdekképviseleti szervezetek, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és az azóta Erdélyi Magyar Szövetség néven egyesült Magyar Polgári Párt és Erdélyi Magyar Néppárt elnökei írtak alá az autonómiakoncepciók összehangolásáról.
Arról, hogy egy hagyományosan összetett, interetnikus közegben komplex megoldásokra van szükség, legyen szó Székelyföld történelmi határai szerinti területi önigazgatásról, Partium kétnyelvű közigazgatási jogállásáról vagy a szórványvidékek kulturális jogairól, önazonosságának megőrzéséről.
