Másrészt,
éppen ma huszonkilenc éve annak a komáromi nagygyűlésnek, amelyen több mint háromezer polgármester, önkormányzati és parlamenti képviselő vett részt és állt hihetetlenül közel a felvidéki magyarság saját önigazgatásának megvalósításához.
A nagygyűlésen elfogadott állásfoglalás a magyarság politikai jellemvonásait, önkormányzati jogokra formált és közigazgatási, területi átszervezési igényét, a kívánt alkotmányos jogállását foglalta össze – ismertette Szili Katalin, majd a közelmúltban elhunyt Duray Miklóstól – aki a nagygyűlés egyik központi alakja volt – a következő sorokat idézte:
Az állásfoglalásnak egyik leglényegesebb része a közösségi státusz követelése annak kapcsán, hogy a szlovákiai magyarok magukat ezentúl nem kisebbségként határozzák meg, hanem nemzeti közösségként. Az állásfoglalás kihangsúlyozza, hogy a magyaroknak joguk van mind az önmeghatározásra, mind az adott államkeretek közötti önrendelkezésre, amely ugyancsak a szubszidiaritás elvének a megvalósítását jelenti.
A miniszterelnöki megbízott szerint ezen felemelő január 8-i pillanatok már a történelem részét képezik, azonban a leírt alapelvek, állásfoglalások, nyilatkozatok évtizedekkel később is közös örökségünk részét képezik és új erőt adnak.
– Rajtunk múlik, hogy cselekedeteinket ezekhez igazítjuk, tesszük tovább a dolgunk és a külhoni magyarság együvé tartozását, közösségi törekvéseit, nemzetpolitikánkat generációkon átívelő folyamatként építjük – mutatott rá.
Borítókép: Szili Katalin miniszterelnöki megbízott beszédet mond a Rákóczi Szövetség beiratkozási ösztöndíjprogramjának idei felvidéki záróeseményén Léván (Fotó: MTI/Komka Péter)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!