Hozzátette: Erdélyből is aggódva figyelik, ahogy Magyarország megvívja az új, modernkori függetlenségi háborúját, erőt és kitartást kívánt ehhez, és a határon túli magyarság támogatásáról biztosította Budapestet.
Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere beszédében emlékeztetett, hogy a madéfalvi veszedelem emléknapja a bukovinai székely népcsoport születésének a napja is, melynek tagjai mint őshazára számíthatnak Madéfalvára.
„A hely, ahol állunk, mindannyiunk emlékhelye” – fogalmazott.
A madéfalvi megemlékezés idén is templomi gyászmisével kezdődött, amelyet Tamás József nyugalmazott segédpüspök celebrált, majd az emlékműnél tartott megemlékezéssel és koszorúzással zárult. Az eseményen több százan vettek részt, a magyar kormány részéről Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is jelen volt.
A megemlékezés részeként pénteken lovaszarándoklatot tartottak a Csíkszépvíz–Madéfalva útvonalon, amelyen Potápi Árpád János is részt vett.
Az államtitkár az MTI-nek telefonon elmondta: a rendezvénynek hagyományteremtő célja van, de a pár évvel ezelőtt elindított erdélyi lovas programba is illeszkedik.
Ennek lényege, hogy minél több gyermeket, fiatalt vonzunk be a lovassport számára, ismertessük meg velük nemcsak a lovaglást, hanem a lovaskultúrát is, tömegesítsük ezt a sportot újra itt Erdélyben, és reméljük, hogy az egész Kárpát-medencében
– mondta.
Az eseményen 51 lovas és két hintó volt jelen.
A madéfalvi veszedelemről a tervek szerint szombat este Csíkszeredában is megemlékeznek, fényfestéssel rávetítik a Mikó-vár homlokzatára a székely zászlót.
Az 1764-es madéfalvi vérengzés során a császári csapatok több száz székelyt mészároltak le. A támadás előzménye, hogy Mária Terézia német-római császárné, magyar királynő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását.
A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében.
Sokan közülük elbujdostak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. A császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak Madéfalvára. A támadás megtörte a székely ellenállást.
Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter beszédet mond a madéfalvi veszedelem 259. évfordulóján tartott megemlékezésen a vérengzés emlékművénél a székelyföldi Madéfalván 2023. január 7-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)