Madéfalvi veszedelem: 259 éve mészárolták le a székelyeket

Több évtizedes feszült helyzet csúcsosodott ki 1764. január 7-én, a krónikákba madéfalvi veszedelemként bekerült tömeggyilkosság hajnalán. A jogaikat féltő csíkszéki és háromszéki székelyeket ezen a napon olyan súlyos katonai támadás érte, amelynek hatására több ezren hagyták el szülőföldjüket és kerestek új otthont, javarészt a Kárpátokon túli területeken, Moldvában. A később Bukovinában letelepedett menekültek az azóta eltelt 258 évben szétszóródtak a nagyvilágban, java részük Magyarországon él.

A férfiak kivonultak a falvakból

Teljes volt a káosz, a jobbágyság a nemesség ellen fordult, a falvakban pedig féltek a katonák fosztogatásaitól, az erőszakos besorozástól. Az év végére a falvakban őrségeket szerveztek, őrtüzeket gyújtottak. Decemberre arra az elhatározásra jutottak, hogy el kell szökni, ki kell vonulni a férfiaknak a falvakból

– folytatta a szakember. Ebben a helyzetben elterjedt a hír, hogy az erőszakos besorozások elérték a csíki falvakat, így a települések férfilakossága december 27-én, élükön a madéfalviakkal, kivonult a Szépvíz közelében kijelölt találkozási pontra, a Bozos-Keresztfához. A csíkiakhoz csatlakoztak a Háromszékről lovakkal érkező székelyek is – számolt be az eseményekről Karda Dalma.

A háromszékiek elindultak a falvakba, végül a lovak megfelelőbb ellátása érdekében úgy döntöttek, hogy Madéfalvára vonulnak be az ellenálló férfiak, mintegy  ötezer ember érkezett – folytatta.

Békés este, majd ágyúdörgés

Január 6-án készen volt a kérvény, szentmisén vettek részt az ellenállók Rákoson, majd javarészt házaknál kaptak szállást és bizakodva várták a másnapot. Ezzel párhuzamosan készült a támadás, Buccow és Siskovicz készítette elő. 7-én kora hajnalban kivezényelték a katonaságot és körbezárták a falut, két ágyút is felállítottak. Hajnali 4 órakor dördült el az első ágyúlövés, a golyó egy parasztházba csapódott, a háromszékiek egyik vezetőjének közelében

 – szemléltette a szakember.

Csíkszeredán is megemlékeztek a tragikus történelmi eseményről (Fotó: Magyarország Főkonzulátusa, Csíkszereda/Facebook/Borbáth Áron)

Ezzel megkezdődött a támadás, a katonák lerohanták a falut, a Varga-szeg nevű falurészt felégették. A meglepett székelyek nem tanúsítottak ellenállást, aki tehette, mentette az életét – ismertette Karda Dalma. 

Azt is elmondta a történész: az öldöklés reggel 9 óráig tartott, a sérültek, a megfélemlített emberek a környező erdőkbe menekültek, néhányan a csíksomlyói ferences kolostorban kaptak menedéket. A mezőkön, az erdőkben sebesültek és halottak tömege feküdt, mintegy 400 foglyot pedig a csíkszeredai várba szállítottak kihallgatásra – szemléltette az eseményeket. 

Az események nyomán voltak, akik engedtek a nyomásnak és beálltak katonának, az érintettek nagy része azonban elmenekült és Moldva felé vette az irányt, ami ebben az időben török fennhatóság alá tartozott. 

Moldvában 7-8 ezer között lehetett azok száma, akik Csíkszékről és Háromszékről menekültek el a madéfalvi események hatására, ők földesúri birtokokon, különböző falvakban telepedtek le.

1776-ban Mártonffy Mór Észak-Bukovinába utazott, amely 1772 óta szintén a Habsburg Birodalom része volt. Vele tartott mintegy száz menekült család, ők és későbbi követőik alapítják meg a következő években az öt bukovinai magyar falut, Istensegítset, Fogadjistent, Hadikfalvát, Andrásfalvát és Józseffalvát.

 

A madéfalvi események halálos áldozatainak számáról teljesen eltérő adatokkal rendelkezünk, a közös sírba hivatalosan 45 ember került, az 1905-ben felavatott emlékművön 200 áldozat szerepel. A hivatalos anyakönyvezésbe 1764. január 7-én egy halottat jegyeztek be Madéfalván. A legújabb hivatalos álláspont szerint az áldozatok száma 700 és 1000 közöttire tehető – mutatott rá Karda Dalma.

Borítókép: A madéfalvi veszedelem 259. évfordulójának alkalmából szervezett lovas zarándoklat Madéfalván (Fotó: Facebook/Madéfalva község hivatalos oldala)