A császári csapatok madéfalvi mészárlására emlékeztek

Kétszázötvennyolc évvel ezelőtt, ezen a napon több száz székely életét oltotta ki a hadsereg.

Csinta Samu (Madéfalva)
2022. 01. 08. 9:31
Madéfalva, 2022. január 7. Résztvevõk a madéfalvi veszedelem 258. évfordulóján tartott megemlékezésen a székelyföldi Madéfalván, a vérengzés emlékmûvénél 2022. január 7-én. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több százan emlékeztek pénteken a Csíkszereda közeli Madéfalván a köztudatba madéfalvi veszedelem néven bevésődött 1764-es tömeggyilkosságra, amikor a császári csapatok végleg el akarták fojtani a székelység szabadságtörekvéseit. Kétszázötvennyolc évvel ezelőtt, ezen a napon több száz – egyes források kétszáz, mások négyszáz áldozatról beszélnek – székely életét oltotta ki a hadsereg. A Rákóczi-szabadságharc bukása után a jogaiban megcsorbított székelység újabb jogfosztások elleni tiltakozását igyekeztek ily módon megtorolni. 

A tragédiát nem fegyveres ellenállás váltotta ki, a székelyek csak tárgyalni akartak, a császári udvar azonban szabadságjogokról hallani sem akart.

A madéfalvi mészárlás következményei messze vezetnek, jelentős demográfiai változásokat idéztek elő: elkezdődött a székelyek tömeges kivándorlása. Az üldözöttek előbb Moldvába menekültek, ahol a korábban ott menedékre találó csángók fogadták be őket. A bukovinai székelyekként ismert népcsoport a Vajdaságon keresztül közel kétszáz évnyi vándorlás után 1945-ben Magyarországon, Tolna és Baranya megyében telepedett le.

Az áldozatok emlékére emelt madéfalvi emlékmű, Köllő Miklós alkotása 1905. október 8. óta áll Madéfalván, rajta egy táblán a fatális kronogramma: SICVLICIDIVM, melyből kiolvasható a tragédia évszáma. Ennél az emlékműnél rendezték idén is a megemlékezést, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszédében így fogalmazott: 

Őseink szembeszálltak a birodalmi akarattal, velük szemben elfogytak a birodalom érvei. Inkább a szabadságot választották, és nem lettek megalkuvók. Akik minket igába akartak hajtani, ma már sehol sincsenek. És mi mégis büszkén állunk ki a Kárpát-medence több pontján régi szabadságunk ügye mellett.

 Az államtitkár szerint magyarnak lenni végre méltóságot és elismerést jelent, és ezt a megbecsülést közösen értük el.

Magyar Levente főhajtása. Fotó: Veres Nándor

A kényszerűségből távol maradó külgazdasági és külügyminisztert, Szijjártó Pétert a tárca parlamenti államtitkára, Magyar Levente képviselte. – A székelység védelme nélkül nekünk, beljebb élőknek esélyünk sem lett volna az ellenállásra. Önökben sokszor a jobbik énünket látjuk – fogalmazott az államtitkár. – A magyarok nyelvét és szabadságát elvenni akarók mind a Kárpát-medencében ásták meg sírjukat. Ne feledjük sosem, hogy a múlt mártírjainak köszönhetjük a jelenünket. Nekünk is valós erőt és egységet kell mutatnunk a kötelesség órájában – tette hozzá.

 

Borítókép: Résztvevõk a madéfalvi veszedelem 258. évfordulóján tartott megemlékezésen a székelyföldi Madéfalván, a vérengzés emlékmûvénél 2022. január 7-én. (Fotó: MTI/Veres Nándor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.