„A hatékony, kiterjesztett elrettentés érdekében egyeztetéseket folytatunk Washingtonnal a nukleáris képességekkel kapcsolatos közös tervezést és közös hadgyakorlatokat illetően” − fogalmazott egy hétfőn megjelent interjúban Jun Szuk Jol dél-koreai elnök. Hozzátette: az Egyesült Államok pozitív hozzáállást mutat a kérdésben, ugyanakkor Washington ódzkodik a NATO-ban is használt „nukleáris megosztás” kifejezéstől (ez a védelmi szövetség elrettentési politikájának egyik alapfogalma, lehetővé teszi, hogy a nukleáris képességekkel nem rendelkező tagállamok területére a szövetség atomfegyvereket telepíthessen).
A dél-koreai államfő szerint a jelenlegi, Egyesült Államok által biztosított „nukleáris esernyő” − amelynek eredeti feladata a Szovjetunió és Kína elrettentése volt − már nem elegendő ahhoz, hogy megnyugtassa a dél-koreai lakosságot északi szomszédjuk nukleáris fenyegetésével szemben.
A fenyegetettség pedig az új esztendőben sem szűnik meg, sőt. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető országa nukleáris arzenáljának növelését, valamint modernebb és hatásosabb ballisztikus rakéták fejlesztését rendelte el 2023-ra − számolt be az észak-koreai állami hírügynökség az újév első napján. A kormányzó Koreai Munkáspárt hatnapos évértékelő plenáris ülésén Kim Dzsong Un egyértelmű ellenségnek nevezte Dél-Koreát, Washington pedig − fogalmazott a vezető − Szöul rendíthetetlen támogatásával maximálisra növelte a nyomást Észak-Koreán.
Phenjan 2022-ben rekordszámú ballisztikus és cirkálórakéta-kilövést hajtott végre, szakértők szerint az új évben a nukleáris képességeit is tesztelni fogja a remeteállam.
A dél-koreai Szedzsong Intézet kutatója szerint ez akár az elkövetkező hetekben be is következhet, ugyanis ezeket a teszteket Észak-Korea rendre valamely állami ünnepnap alkalmával hajtja végre. Ilyenből pedig bővelkednek az előttünk álló hetek: január 8-án például 41. születésnapját ünnepli Kim Dzsong Un, de ezt követően egy hónappal, február 8-án is jeles évfordulót köszöntenek az észak-koreaiak, nevezetesen hadseregük fennállásának 75. évfordulóját. A szakértők többsége azonban február 16-ra, Kim Dzsong Un tizenhárom éve elhunyt apjának, Kim Dzsong Il születésnapjára teszi a nukleáris teszt várható időpontját.
A folyamatos fenyegetettség miatt Dél-Korea sem tétlenkedik:
az új év első napjaiban új hadosztályt állítottak hadrendbe, amelynek legfőbb célja az észak-koreai tömegpusztító fegyverek jelentette fenyegetések elhárítása lesz majd − közölték hétfőn dél-koreai tisztviselők.
Az MTI tudósítása szerint az új egységgel egy időben létrehoztak egy új igazgatóságot is, amelynek hatásköre alá fog tartozni az ország három pillérre épülő, a nukleáris és a tömegpusztító fegyverek elleni védelmet szolgáló rendszerének fejlesztése és koordinálása.
Észak-Korea 1984 óta hajt végre különböző rakétateszteket, azonban miután 2019-ben kudarcba fulladtak a Donald Trump akkori amerikai elnök és Kim Dzsong Un közti, nukleáris leszerelésről folytatott egyeztetések, a remeteállam megsokszorozta a rakétatesztek számait. Ez különösen igaz a tavalyi évre, amikor rekordszámú, mintegy hetven ballisztikus és cirkálórakétát lőttek ki, ez több mint negyede az 1984 óta végrehajtott tesztek számának.
Borítókép: Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőről (k) szóló híradást néznek utasok a szöuli főpályaudvaron 2022. december 27-én, egy nappal azt követően, hogy pilóta nélküli észak-koreai drónók lépték át a Korea-közi határt (Fotó: MTI/AP/Ri Dzsin Man)
