A Hunor mentőakciója egyben diplomáciai misszió is volt a mentőcsapat parancsnoka szerint

A törökországi földrengés utáni magyar mentőakció a segítségen túl diplomáciai missziónak is tekinthető, és történelmileg is nagyon fontos volt, hogy a magyar szakemberek ott legyenek – mondta a Hunor mentőszervezet parancsnoka a The Bold Truth About Hungary című videóblogban.

Budapest, 2023. február 6. A törökországi földrengés áldozatainak segítséget nyújtó Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság kutató-mentõ csapata az útnak indításán Budapesten 2023. február 6-án. A Hunor mentõszervezet csapata 55 fõvel, a tûzoltókon kívül katonaorvosokkal és a mentõszolgálat munkatársaival indul Törökországba. Továbbá személykeresõ kutyákat is visznek magukkal. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Felidézte, a törökországi földrengés után a kormány azonnal felajánlotta a Hunor kutató- és mentőkapacitását. Három órán belül riasztották kollégáikat, hat órán belül a csapat összes tagja találkozott, összesen 88-an, azt követően kiválasztották a feladatra alkalmas személyzetet. A magyar kormányzati csapat 24 órán belül megérkezett, és körülbelül a 21. órában megkezdte a mentőakciót.

A részt vevő mentőcsapatok közül a Hunor volt az első olyan csapat a helyszínen, amely a nap 24 órájában végezte munkáját – hangsúlyozta, rámutatva arra, hogy a romok alatt dolgoztak, nagyon nehéz szerszámokat, berendezéseket kellett használni a túlélők mentéséhez, egy-egy műszak akár 12 órás is lehetett.

Jelezte, volt engedélyük a helyi hatóságoktól, azaz a törökországi katasztrófavédelmi hatóságtól. Ez jelölte ki a fő helyszínt: a leomlott épület alatt több mint ezer ember lehetett. Alig egy óra elteltével már találtak három gyenge, de életben lévő áldozatot. Ezután hat napon keresztül folyamatosan dolgoztak az akció során.

Arra a felvetésre, hogy fontos lehetett a helyiektől kapott mentális támasz, azt mondta: a helyiek tapssal fogadták őket, amikor túlélőt találtak, és ez energiát adott nekik.

Nagy számban találtunk túlélőket, fogtuk a kezüket az egész akció alatt, és soha nem mondtuk azt, hogy majd visszajövünk. Az egyik helyszínen 16 órán keresztül folyamatosan dolgoztunk egyetlen élet megmentéséért

 – emlékezett vissza a parancsnok.

Jackovics Péter kitért arra, hogy a keresőkutya nagyon hasznos az ilyen helyzetekben: először a kutyákat küldik be. Ha jelet kapnak a kutyáktól, akkor beküldik a technikai kutatóegységeket, annak meghatározására, hol kell-e fúrni vagy vájatot kialakítani a mentéshez. Ezután a szükséges felszereléssel egy biztonságos folyosót fúrnak a túlélőkhöz.

Kiemelte, nagyon örül annak, hogy mindenki épségben hazatért, és mentálisan sem viselt meg senkit súlyosan a munka. „A taktika az volt, hogy a problémáinkat belerakjuk egy nagy fekete dobozba és magunk mögött hagyjuk. Csak a küldetésre összpontosítunk.” A mentális utóhatásokról szólva elmondta, hogy a katasztrófavédelemnek vannak szakemberei ezek megvitatására az egyes vármegyékben is, ha szükséges a történteket átbeszélni.

A csapat tagjai megfogalmazása szerint ismert hősökként tértek haza; mindenki meg akarta rázni a kezüket, ami mentálisan nagyon sok energiát adott nekik.

„Ez a támasz a megfelelő eszközökkel együtt jó mentalitást biztosít fiatal kollégáim számára. Ezért tudom egyben tartani ezt a csapatot és előrelépni” – mondta.

Kovács Zoltán a beszélgetés végén a Hunor mentőcsapatról szólva azt mondta, továbbra is meg fognak kapni minden támaszt, logisztikai és anyagi segítséget, amely a jövőben sajnálatosan bekövetkező katasztrófák következményeinek elhárításához szükséges.

Borítókép: a törökországi földrengés áldozatainak segítséget nyújtó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kutató-mentő csapata az útnak indításán Budapesten 2023. február 6-án. A Hunor mentőszervezet csapata 55 fővel, a tûzoltókon kívül katonaorvosokkal és a mentőszolgálat munkatársaival indul Törökországba. Továbbá személykereső kutyákat is visznek magukkal (Fotó: MTI/Kovács Tamás)