„Nemet mondunk a háborúra, a bombázókra, a rakétákra, a fegyverekre és a milliárdokra. Elég a háborúból!” – skandálta pár száz tüntető a minap Washingtonban. A demonstrálók több nagyvárosban is az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott támogatása ellen szólaltak fel, amely szerintük csak tovább eszkalálja a konfliktust.
Az egyik felszólaló azt hangoztatta, nem szeretnének harmadik világháborút, és ki szeretnének maradni az orosz–ukrán viszályból. A demonstrációt – amely a Menet a háborús gépezet ellen címet viselte – a politikai szabadságot hirdető libertáriusok és szélsőbaloldali csoportok szervezték. A tüntetés békés volt, noha néhányan szóváltásba kerültek pár arra járó ukrán turistával.
Ez egy proxy háború, amelyet jelenleg Oroszország ellen vívunk, és amely bármelyik pillanatban közvetlen konfliktussá válhat az Egyesült Államok és a NATO, valamint Oroszország között – amely országnak több atomfegyvere van, mint bármely másik államnak
– fogalmazott Tulsi Gabbar, Hawaii korábbi független képviselője.
Gabbard szerint a nukleáris háború megakadályozásának a módja a pénz elvonása a hadiipartól, amelyet helyette a békére, jólétre és szabadságra kellene fordítani.
Mivel Washington egy év alatt több mint százmilliárd dollár értékű katonai és pénzügyi támogatással segítette Ukrajnát, egyre többen aggódnak amiatt, hogy némely fegyver a feketepiacra, a támogatások pedig korrupt tisztviselőkhöz juthattak.
A republikánusok ezért a Kijevnek nyújtott támogatások átláthatóságának a növelését szorgalmazzák.
– Ha ennyi pénzt ilyen gyorsan és minden felett szemet hunyva adsz oda, a csalás, pazarlás és visszaélés elkerülhetetlen lesz – fogalmazott John Sopko, aki 2012-től az afganisztáni újjáépítést felügyelte. Az amerikai védelmi minisztérium szerint mindent megtesznek az átláthatóság növelése érdekében – noha a Pentagon jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy képtelenek voltak nyomon követni a fegyverek és lőszerek útját.
Egy januári felmérés szerint az amerikaiak 48 százaléka támogatja, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnának. Ez az arány tavaly májusban még 60 százalék volt, a támogatás csökkenése szakértők szerint az elszámoltathatóság hiánya miatt alakulhatott így. A segélyek küldését 37 százalék támogatja és 38 százalék ellenzi.
