„Nem lesz sétagalopp” az úzvölgyi temető helyreállítása

Magyar győzelem született a bíróságon, de kérdés, betartják-e az ítéletet.

Úzvölgye, 2019. május 17. A Magyar Királyi 10. Honvéd Gyalogezred miskolci katonáinak a sírjai fölé dormánfalvi önkormányzat által emelt betonkeresztek a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye átalakított magyar katonai temetőjében 2019. május 17-én. A román nyelvű felirat jelentése: Ismeretlen román hős. A román hősi emlékművet és sírokat május 17-én szerette volna felavatni a dormánfalvi önkormányzat, de az ünnepség a magyarok tiltakozása miatt elmaradt. MTI/Veres Nándor Fotó: Veres Nándor

Bár két, az erdélyi magyarság számára kedvező jogerős ítélet is született a napokban az úzvölgyi katonatemető kapcsán indított perekben, az illetékesek, köztük Csíkszentmárton polgármestere attól tartanak, hogy nem lesz könnyű a sírkert eredeti állapotának visszaállítása. 

A Bákó Megyei Törvényszék keddi döntésével – melyben jogerősen törli a moldvai, Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) város tulajdonjogát a telekkönyvből – papíron visszaáll a rend az úzvölgyi katonatemetőben – értékelte az MTI-nek a szerdán nyilvánosságra hozott jogerős ítéletet Birtalan Sándor csíkszentmártoni polgármester.

A magyar haditemetőt gondozó székelyföldi, Hargita megyei község elöljárója ennek ellenére attól tart, hogy a sírkert eredeti állapotába való visszaállítása nem lesz egy sétagalopp

– mondta a román nacionalista szervezeteknek a korábbi jogerős ítéletet elutasító nyilatkozataira utalva. – Az úzvölgyi helyzetet békésen, a törvény jegyében kell megoldani, el kell kerülni a cirkuszt – hangsúlyozta, és megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatnak a peres ügyekben nyújtott segítséget.

Benkő Erika, a szolgálat vezetője szerdán a Krónika portálnak úgy nyilatkozott: aki a mostani ítéletet kétségbe vonja, az a román igazságszolgáltatással száll szembe, mivel a temető jogi helyzete most már tisztázott. A sepsiszentgyörgyi jogász a Maszol hírportálnak elmondta: az újabb döntés valamelyest megkönnyíti a törvénytelenül elhelyezett betonkeresztek eltávolítását, de arra számítanak, hogy ez nem lesz egyszerű folyamat.

Az úzvölgyi katonatemető kapcsán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megszólalt. A Krónikának más témában adott interjúban elmondta: megelégedéssel nyugtázza, hogy az igazságszolgáltatás kimondta, nem jogszerűen állították fel a betonkereszteket, de azzal is tisztában van, hogy az ítélettől a végrehajtásáig hosszú az út. 

Jogállamról akkor lehet beszélni, amikor a bírósági ítéletet betartják, ez igaz az Úzvölgye esetében is: végre kell hajtatni a döntést

– idézte a portál Kelemen Hunort. A politikus emlékeztetett: az RMDSZ 2019-ben olyan megoldásokat javasolt a katonatemetővel kapcsolatban, amelyek most is érvényesek lehetnek. Ezekről akkor el is kezdődött az egyeztetés a román és a magyar védelmi minisztérium között – mondta –, ami időközben leállt, de folytatni lehetne. – Attól függetlenül, hogy egy, kettő vagy három román katona nyugszik ott, valamennyiüket megilleti a tisztelet és a kegyelet, viszont nem az a megoldás, hogy más katonasírokra helyezünk törvénytelenül fölhúzott építményeket – fogalmazott az RMDSZ elnöke. Hozzátette: akkor az volt a javaslat, hogy számukra külön parcellát lehet nyitni, anélkül, hogy a sírkertet bármilyen formában megbolygatnák. – A katonatemetőkben Európa-szerte így oldották meg a kegyeletadást – tette hozzá. – Megoldás tehát létezik, csak ki kell szállni ebből a merev, fantáziátlan álláspontból – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Az úzvölgyi katonatemetőben felállított betonkereszteknél eddig több megemlékezést szervező román nacionalista szervezetek elutasítják a keresztek eltávolításáról szóló bírósági döntést. Mihai Tarnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) szervezet elnöke a saját közösségi oldalán közzétett, 38 perces videóban hívta Úzvölgyébe társait, hogy megakadályozzák a betonkeresztek lebontását. 

– Ott leszek, nem fogom hagyni – jelentette ki Tarnoveanu, aki szerint a keresztek eltávolításával a román katonák lelkét másodszor is megölnék.

George Simion, a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) társelnöke a közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a pénteki bírósági döntés a román hősök iránti tiszteletlenség jele. A romániai bíróságok a napokban két jogerős ítéletet is hoztak az úzvölgyi katonatemető kapcsán: pénteken a Bákói Táblabíróság jogerősen kimondta, hogy el kell távolítani a sírkertben felállított betonkereszteket, míg kedden a Bákó Megyei Törvényszék jogerősen törölte Dormánfalva városnak a sírkert fölötti tulajdonjogát, azaz hogy azt a saját nevére telekkönyveztette.

Dormánfalva önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon.

Borítókép: A Magyar Királyi 10. Honvéd Gyalogezred miskolci katonáinak a sírjai fölé a dormánfalvi önkormányzat által emelt betonkeresztek a Székelyföld határán fekvő Úzvölgye átalakított magyar katonai temetőjében 2019. május 17-én (Fotó: MTI/Veres Nándor)