Politico: Egyre több a nézeteltérés Ukrajna és Amerika között

Noha a felszínen úgy tűnik, Washington és Kijev között szoros az egység, vannak bizonyos „nézeteltérések”, amelyek megnehezítik ennek a narratívának a hiteles kommunikálását – írta meg amerikai tisztviselőkre, törvényhozókra és szakértőkre hivatkozva az amerikai Politico, amely a törésvonalak között említi az Északi Áramlat gázvezeték ellen tavaly szeptemberben elkövetett szabotázsakciót, a „stratégiailag jelentéktelen” Donyeck megyei Bahmut város ukránok általi „kimerítő védelmét” és a Krím félsziget esetleges visszafoglalására irányuló ukrán vágyat.

Bahmut, 2023. március 9. Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetõvel lõni a donyecki régióban fekvõ, ostromgyûrûben lévõ Bahmutban 2023. március 8-án. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

Kijev egyelőre figyelmen kívül hagyta a washingtoni intést, azonban a lap szerint még a Bahmuthoz való görcsös ragaszkodásnál is jobban aggasztja Washingtont az amerikai hírszerzés azon jelentése, amely szerint egy „ukránbarát csoport” állhat az Északi Áramlat tavaly szeptemberi felrobbantása mögött. A titkosszolgálati elemzők a Politico szerint azt ugyan nem hiszik, hogy Zelenszkij vagy segédei részt vettek a szabotázsakcióban, de a Biden-kormányzat jelezte Kijevnek – hasonlóan ahhoz, amikor tavaly Moszkvában egy autóba lőtt bomba megölte egy prominens orosz nacionalista lányát –, hogy „Ukrajna határain kívül nem tolerálnak bizonyos erőszakos cselekményeket”.

A lap megjegyzi: 

csalódást okozott az is Washingtonban, hogy bár a legtöbben megértően fogadták Kijev elkeseredettségét, és az Egyesült Államok messzemenően a legtöbb fegyvert és felszerelést küldte eddig a frontra, Zelenszkij azonban „nem mutatott kellő hálát”, hanem minden alkalommal már a következő utánpótlást sürgette.

Egy nemrégiben megjelent jelentés, amely szerint a Pentagon megakadályozta, hogy a Biden-kormányzat megossza a Nemzetközi Büntetőbírósággal az esetleges orosz háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékokat, szintén újabb csorbát jelentett az amerikai–ukrán egység narratívájában.

És bár Biden állhatatos támogatást ígért, és a kassza is egyelőre nyitva van, az Egyesült Államok egyértelmű volt Kijevvel, hogy nem tudja a végtelenségig ilyen szinten finanszírozni Ukrajnát. A Politico emlékeztet: noha Ukrajna támogatása javarészt kétpárti erőfeszítés volt, egyre növekszik azon republikánusok száma, akik szkepticizmusuknak adnak hangot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai vagyont Kijev támogatására használják anélkül, hogy látni lehetne az Amerikától távoli háború végét. A republikánus Kevin McCarthy, a képviselőház elnöke is azok között van, akik kétségbe vonták az értelmét Ukrajna hosszú távú támogatásának;

McCarthy visszautasította például Zelenszkij meghívását is arra vonatkozóan, hogy az ukrán fővárosba utazzon, hogy megismerje a „háború valóságát”.

Amerikai tisztviselők szerint ráadásul Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy egész Ukrajnát – beleértve a 2014 óta orosz ellenőrzés alatt álló Krímet is – visszaadják Ukrajnának a béketárgyalások megkezdése előtt, Washingtonban azonban sokan úgy vélik, az ilyen elképzelések csak még inkább meghosszabbítanák a háborút. Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelezte is korábban Kijevnek, hogy a Krím félsziget Ukrajna általi esetleges visszafoglalása vörös vonalat jelentene Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, ami valószínűleg a háború drámai eszkalációjához vezetne.

Borítókép: Ukrán katonák orosz állásokat készülnek aknavetővel lőni a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 8-án. (Forrás: MTI/AP/Libkos)