A koszovói kormányfő emberei kerülhetnek hatalomra a szerb lakta városokban

Nagy a tétje a koszovói helyhatósági választásoknak, ugyanis napokon belül folytatódnak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások.

Belgrád, 2023. március 7. Szerb zászlót visz a kezében egy tüntetõ a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. A tiltakozók a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslat elvetését és a béketárgyalások felfüggesztését követelték a szerb vezetéstõl. MTI/AP/Darko Vojinovic Fotó: Darko Vojinovic

Négy községben tartják meg a rendkívüli választásokat, ezek pedig Mitrovica északi része, Zubin Potok, Leposavics és Zvecsán. A szerb sajtó szerint, mivel az SL bojkottál, reális az esély arra, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök emberei kerülnek hatalomra a szerb kisebbség lakta részeken is. A négy polgármesteri helyért egyébként tizenegy jelölt száll versenybe. Az indulók között vannak négy albán politikai tömörülés képviselői, a szerbek közül pedig csak Sladana Pantovics független jelölt méretteti meg magát, aki Zvecsán polgármesteri székébe ülne. 

A helyi szerbeket aggodalommal tölti el a jelenlegi helyzet. Milan Ivanovics, a mitrovicai kórház korábbi igazgatója úgy véli, hogy a vasárnapi voksolást követően Albin Kurti emberei kerülnek hatalomra ezekben az önkormányzatokban. 

 „Albin Kurti úgy fogja intézni, hogy ezen községek élére ne csak albánok, hanem az ő utasításait követő szerbek is kerüljenek, olyanok, akik végrehajtják az ő politikáját. Minden elő van készítve, s ez egy nagyon veszélyes helyzet. Már csak azért is, mert az új vezetők számos, a szerbekre nézve káros döntést hozhatnak, így például határozhatnak a földek kisajátításáról, az államosításról vagy esetleg arról is, hogy az északi részt teljesen a délibe integrálják. Ugyanakkor a nemzetközi közösség nem reagál ezekre a demokratikus választásokra, ez pedig azt jelenti, hogy támogatják azokat. Ebből arra lehet következtetni, hogy Kurti erről már megegyezett a nyugati mentoraival, és ez további veszélyt rejt magában” – mondta Milan Ivanovics.

A választási folyamat már hónapok óta húzódik Koszovóban. A pristinai hatóságok először december 18-án szerették volna a voksolást lebonyolítani, de akkor a pattanásig feszült helyzetben a nemzetközi közösség nyomására elálltak a tervüktől. Ezúttal azonban úgy tűnik, kitartanak elhatározásuk mellett, s megtartják a szavazást. A Koszovói Központi Választási Bizottság adatai szerint az érintett négy községben több mint 45 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgár él. A bejelentett bojkott miatt a választási bizottság úgy döntött, hogy csökkentett számú szavazóhelyet hoznak létre, a legtöbb helyen konténerekben bonyolítják le a voksolást. 

Amíg a szerbek szerint a választások a térség destabilizálásához vezethetnek, addig a pristinai kormányfő úgy értékelte, hogy a voksolások demokratikusak és békések lesznek, s a koszovói intézmények az utolsó előkészületeket végzik jelenleg ennek érdekében. 

 „Együttműködünk a biztonságért felelős nemzetközi intézményekkel, s mindent megteszünk azért, hogy minden gördülékenyen, tisztességesen és demokratikus módon történjen. Nekünk nincs információnk arra vonatkozóan, hogy destabilizálódna a helyzet” – nyilatkozta Albin Kurti. 

Májusban folytatódhat a Belgrád–Pristina párbeszéd 

A választásokat követően pedig már folytatódik a diplomáciai nagyüzem Belgrád és Pristina között. Alekszandar Vucsics szerb államfő és Albin Kurti koszovói miniszterelnök a tervek szerint május másodikán ismét tárgyalóasztalhoz ül, hogy az eredetileg német–francia, de mára már európaivá vált rendezési javaslat végrehajtásáról egyeztessenek. Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja eddig a dátumig konkrét javaslatokat vár el a pristinai féltől a szerbek által követelt Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének létrehozásáról. Szükség is van a koszovói vezetés nyitottságára, mert Belgrád sem fogja enélkül a dialógusban vállalt kötelezettségeit végrehajtani. 

Erről beszélt újságíróknak Alekszandar Vucsics, miután a szerb fővárosban fogadta a svéd külügyminisztert. A szerb elnök ezzel kapcsolatban elmondta, nincs helye a játszadozásnak, a szerbek már tíz éve várnak. A koszovói választásokkal kapcsolatban pedig a köztársasági elnök a Prva TV vendégeként úgy fogalmazott: 

Ez egy nehéz nap lesz a szerb népre nézve, s szörnyű napja lesz a demokráciának.

A szerb államfő hozzátette: ez a voksolás Európa szégyene is lesz.

Borítókép: Szerb zászlót visz a kezében egy tüntető a koszovói béketárgyalások elleni tiltakozáson Belgrádban 2023. március 7-én. (Fotó: MTI/AP/Darko Vojinovic)