Csehország új elnöke mélyen beágyazódott a Soros-birodalomba

Csehországban január végén elnökválasztást tartottak, amelyet a katonai múlttal rendelkező Petr Pavel nyert meg. Milos Zeman utódát 2023. március 9-én fogják beiktatni, ám megválasztott elnökként már számos olyan nyilatkozatot tett, amelyek hazánk és Csehország jövőbeli kapcsolatára nézve némi aggodalomra adhatnak okot – írja a Tűzfalcsoport.

Prága, 2023. január 25. Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottsága volt elnöke, független elnökjelölt kampányzáró nagygyûlést tart Prágában 2023. január 25-én. A cseh elnökválasztás második fordulóját január 27-28-án tartják. A cseh államfõi poszt megszerzéséért Andrej Babis volt kormányfõ és Petr Pavel indul. MTI/AP/Petr David Josek Fotó: Petr David Josek

A Tűzfalcsoport információi szerint az alábbi személyek vettek részt a képzésen „tanulóként” vagy előadóként:

• Heil Péter, a Gyurcsány-család érdekeltségébe tartozó Altus Zrt. tanácsadási igazgatója 2010 és 2018 között. 1995–1997 között Horn Gyula kabinetében dolgozott. 2007-től kabinetfőnökként és államtitkárként négy különböző minisztériumban (regionális fejlesztés; gazdaság; közlekedés és a Miniszterelnöki Hivatal) dolgozott Bajnai Gordon miniszterelnök és Molnár Csaba miniszter mellett. Jelenleg az Európai Parlamentben dolgozik tanácsadóként.

• Krekó Péter, a Political Capital igazgatója.

• Gulyás Márton, baloldali aktivista, a Partizán című YouTube csatorna házigazdája.

• Dénes Balázs, aki 2012-ben nyolc év vezetés után azért hagyta ott a TASZ-t, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány akkor induló európai szabadságjogi projektjét (Civil Liberties Project) vezethesse, majd pedig megalapította a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezetet, amely indulásakor 1,4 millió eurót kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól. Neve onnan is ismerős lehet, hogy egy 2018-ban a Jerusalem Post által közzétett hangfelvétel tanúsága szerint arról vallott, hogy német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. Mercedes, Audi, Bosch – ezeket a magyarországi német tulajdonú autógyárakat meg is említette beszélgetőpartnerének.

• G. Szabó Dániel, aki az Index és az Átlátszó újságírója volt, majd a Magyar Helsinki Bizottságnak dolgozott jogászként, jelenleg pedig a budapesti Főpolgármesteri Hivatal egyik főosztályának vezetője.

• Kustánczi Norbert, aki a 24.hu főszerkesztője volt.

• Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója. 

• Munk Veronika, a Telex alapítója és társ-főszerkesztője 2020–2021 között, 2021-től pedig a tartalomfejlesztési vezetője; korábban az Index főszerkesztő-helyettese volt.

• Dudits Luca, a Háttér Társaság, Magyarország legnagyobb LMBTQ-szervezetének elnökségi tagja és kommunikációs vezetője. A Transparency International szervezetnél volt gyakornok, majd az ENSZ migrációs szervezeténél dolgozott. 

• Váradi Balázs, aki a Soros alapítványai által is támogatott ellenzéki Budapest Intézet alapító partnere és vezető kutatója, de a Magyar Narancs publicistájaként tevékenykedik; 1995 és 2005 között oktató, majd tanársegéd volt a CEU politikatudományi tanszékén.

• Somogyi Zoltán, szociológus, a Political Capital alapítója, az ATV korábbi műsorvezetője. 

• Csatári Flóra Dóra, újságíró, aki az Indexnél kezdte, a Telexnél folytatta, 2022 októbere óta pedig a HVG-nél kötött ki.

A teljes, eredeti cikk a Tűzfalcsoport oldalán érhető el.