Rejtélyek övezik Olaszország leghíresebb le nem zárt bűnügyét

A Vatikán a minap újra felvette a nyomozást az 1983-ban eltűnt Emanuela Orlandi ügyében. A tizenöt éves lány eltűnését negyven év után is rejtélyek övezik, sokan úgy gondolják, a Vatikánnak köze lehetett a történtekhez.

Talán ez a kezdete az olasz állam és a Vatikán közötti új együttműködésnek, amit negyven éven keresztül nem tapasztaltunk − reagált a nyomozás újranyitásának hírére Pietro Orlandi, a negyven évvel ezelőtt rejtélyes körülmények között eltűnt vatikáni tinédzser lány, Emanuela Orlandi testvére. A 15 éves Orlandi 1983. június 22-én fuvolaórára indult az olasz fővárosban, ahonnan azonban sosem tért haza. A lány vatikáni állampolgár volt, mivel édesapja az egyházfő személyi titkárságaként működő Pápai Ház világi tisztviselőjeként dolgozott. Az Orlandi-ügy a mai napig Olaszország leghíresebb le nem zárt ügye, rengeteg teória és elmélet övezi a lány rejtélyes eltűnését, ezek egy része szerint a Vatikánnak köze lehetett a történtekhez. 

Korabeli kép és plakát Emanuela Orlandiról. Fotó: Twitter

A nyomozás újrafelvételét a Ferenc pápa által szorgalmazott igazságkereső és átláthatósági törekvések keretében kezdeményezték, az azonban, hogy erre miért pont most kerítenek sort, nem derült ki. Tavaly év végén az olasz törvényhozás egyik bizottságának képviselői vizsgálatot indítványoztak Orlandi és még két másik megoldatlan eset ügyében, sokak szerint ez áll a nyomozás újrafelvételének hátterében, mások szerint új bizonyítékokat találhattak a vatikáni hatóságok. 

Lehet, hogy így próbálják meg végleg lezárni az ügyet: mondhatják azt, hogy megpróbálták, de nem találtak semmi újat. Valószínűleg egy stratégiai döntésről van szó

− találgatta az okokat Otello Lupacchini, az ügyben jártas olasz bíró. 

Orlandi eltűnését követően a szentszéket folyamatosan azzal vádolta az olasz rendőrség, hogy nem elég együttműködő a nyomozásban, ez pedig felerősítette azon teóriákat, melyek szerint a Vatikánnak köze lehet a 15 éves lány eltűnéséhez. A hívek még egy petícióval is fordultak a néhai XVI. Benedek pápához, hogy kezdeményezze a nyomozás újrafelvételét, azonban ehhez százezer aláírás sem volt elég. 2019-ben aztán úgy tűnt, hogy a hatóságok közelebb kerülhetnek az ügy megoldásához: az Orlandi család ügyvédje, Laura Sgro egy hozzá eljuttatott üzenetre hivatkozva kérvényezte két sír felnyitását a vatikáni német temetőben, azonban itt sem találtak semmit.

Az Orlandi-ügy a parlamenti bizottság vizsgálatának hírét megelőzően egy televíziós sorozatnak köszönhetően került be újból a köztudatba. A sorozatban szemtanúk tanúvallomásain keresztül ismerhetjük meg az ügyet, melyekből számos eddig ismeretlen részletre derült fény. 

Orlandi egykori barátnője például arról beszélt, hogy eltűnését megelőzően a lány azt állította, hogy egy pápához közel álló személy szexuálisan zaklatta őt. 

Ez némileg egybevág egy korábbi vatikáni vallomással: 2012-ben Gabriele Amorth atya − aki sokáig a szentszék fő ördögűzője volt − elmondta, Orlandit a vatikáni rendőrség egyik tagja rabolta el, hogy szexrabszolgát csináljon belőle. Amorth egy másik interjúban úgy fogalmazott, hogy a lányt megölték, halálához pedig egy külföldi nagykövetségnek is köze van.

A külföldi nagykövetségi szál jelen van egy másik teóriában is. Orlandi eltűnését követően családja rengeteg telefonhívást kapott lányuk tartózkodási helyéről, egyszer egy állítólagos terrorcsoporttól, akik Mehmet Ali Agca − kurd származású férfi, aki 1981-ben merényletet követett el II. János Pál pápa ellen − szabadon bocsátását követelték Orlandiért cserébe. 

Szabadulását követően Agca több interjúban is beszélt − némileg ellentmondásosan − Orlandiról: egyszer azt állította, a lány egy közép-európai kolostorban él apácaként, egy másik alkalommal arról beszélt, hogy Orlandi a Vatikán foglya. 

A fenti elméletek mellett sokan gondolják úgy, hogy az olasz maffia rabolhatta el a lányt, mivel a Vatikán akkoriban jelentős összegekkel tartozott a bűnügyi szervezetnek.

Borítókép: Emanuela Orlandi képével ellátott plakátokat tartanak a vatikáni Szent Péter-téren 2012. május 27-én (Fotó: AFP/Getty Images/Getty Images)