A kölni székhelyű IW Gazdaságkutató Intézet tanulmánya rávilágít, hogy 2022-ben tovább súlyosbodott a szakképzett munkaerő hiánya Németországban, így az tavaly újabb rekordot döntött. Országszerte több mint 630 ezer szakmunkás álláshelyet nem lehetett betölteni, mert híján vannak a megfelelő képesítéssel rendelkező álláskeresők.
Mindez az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és nevelés, az építőipar, az építészet, a földmérés, valamint az épületgépészet területén a legszembetűnőbb, itt tízből hat üres álláshelyet nem lehetett betölteni.
A szakképzett munkaerő hiánya szintén átlagon felüli volt a természettudományok, a földrajz és az informatika területén.
A kereskedelmi szolgáltatások, áruforgalom, értékesítés, szálloda- és idegenforgalom szakterületén a szakmunkáshiány mértéke tavaly csaknem megháromszorozódott a korábbi évekhez képest.
A tanulmány szerint jelenleg a munkaerőpiacon az a szabály érvényesül, hogy minél magasabb a szükséges képzettség, annál nehezebb betölteni az üres állásokat.
Hogy mi okozza a drámai hiányt, arról hónapok óta parázs vita folyik. Egyesek szerint a munkáltatóknak csak mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk a fizetésemelésért, hogy keresletoldali verseny alakuljon ki ezekért a pozíciókért.
Az IW kutatói szerint ez azonban nem ilyen egyszerű. Úgy vélik, a magasabb bérek önmagukban nem változtatnának ezen a szakadékon. Ugyanis rövid távon nem tudják biztosítani a szükséges képzettség megteremtését, míg középtávon a munkafeltételek és a munkaerő-piaci keretfeltételek megváltoztatása tűnik lehetetlen feladatnak, ám így a megfelelő mobilitás is elmarad.
Sőt a magasabb bérek azokban az ágazatokban, ahol különösen nagy a szakképzett munkaerő hiánya, rövid távon drasztikus következményekkel járó drágulást eredményez a szolgáltatások és az áruk terén. Ráadásul ekkor az árspirál veszélye sem söpörhető a szőnyeg alá, amely tovább hajtaná az inflációt Németországban is – mondják a kutatók, akik szerint sokkal vonzóbbá kellene tenni a hiányszakmákat.
