A kölni székhelyű IW Gazdaságkutató Intézet tanulmánya rávilágít, hogy 2022-ben tovább súlyosbodott a szakképzett munkaerő hiánya Németországban, így az tavaly újabb rekordot döntött. Országszerte több mint 630 ezer szakmunkás álláshelyet nem lehetett betölteni, mert híján vannak a megfelelő képesítéssel rendelkező álláskeresők.
Mindez az egészségügy, a szociális szolgáltatások, az oktatás és nevelés, az építőipar, az építészet, a földmérés, valamint az épületgépészet területén a legszembetűnőbb, itt tízből hat üres álláshelyet nem lehetett betölteni.
A szakképzett munkaerő hiánya szintén átlagon felüli volt a természettudományok, a földrajz és az informatika területén.
A kereskedelmi szolgáltatások, áruforgalom, értékesítés, szálloda- és idegenforgalom szakterületén a szakmunkáshiány mértéke tavaly csaknem megháromszorozódott a korábbi évekhez képest.
A tanulmány szerint jelenleg a munkaerőpiacon az a szabály érvényesül, hogy minél magasabb a szükséges képzettség, annál nehezebb betölteni az üres állásokat.
Hogy mi okozza a drámai hiányt, arról hónapok óta parázs vita folyik. Egyesek szerint a munkáltatóknak csak mélyebben a zsebükbe kellene nyúlniuk a fizetésemelésért, hogy keresletoldali verseny alakuljon ki ezekért a pozíciókért.
Az IW kutatói szerint ez azonban nem ilyen egyszerű. Úgy vélik, a magasabb bérek önmagukban nem változtatnának ezen a szakadékon. Ugyanis rövid távon nem tudják biztosítani a szükséges képzettség megteremtését, míg középtávon a munkafeltételek és a munkaerő-piaci keretfeltételek megváltoztatása tűnik lehetetlen feladatnak, ám így a megfelelő mobilitás is elmarad.
Sőt a magasabb bérek azokban az ágazatokban, ahol különösen nagy a szakképzett munkaerő hiánya, rövid távon drasztikus következményekkel járó drágulást eredményez a szolgáltatások és az áruk terén. Ráadásul ekkor az árspirál veszélye sem söpörhető a szőnyeg alá, amely tovább hajtaná az inflációt Németországban is – mondják a kutatók, akik szerint sokkal vonzóbbá kellene tenni a hiányszakmákat.
A szövetségi kormány ugyanakkor másban látja a megoldást:
A szociáldemokrata–zöld–liberális koalíció –követve az elődjét – azt vallja, hogy a bevándorlás felgyorsításával elérhető a szakmunkáshiány megszűnése.
Egy korábbi tanulmány azonban ezt merőben megcáfolta. Mint kiderült, a 2015-ben érkezett migránsok közül csaknem hétszázezren még mindig munkanélküliek voltak tavaly, és közülük is csak 460 ezren kerestek aktívan munkát.
A menekültek 88 százaléka egyáltalán nem rendelkezett semmilyen szakképzettséggel és elsöprő többségük nem is akart ezen változtatni.
Ezek a migránsok rendszeresen munkanélküli segélyt kapnak, amelynek mértéke többek között a származási országuktól is függ. Ma már olyan mértékig fajult a helyzet, hogy egy segélyben részesülő munkanélküli migráns csaknem ugyanannyi – egyes esetekben pedig több – pénzt kap havonta, mint egy átlagos dolgozó német – hívta fel a figyelmet korábban az Alternatíva Németországért (AfD) ellenzéki párt.
