A magyarok feladata pedig, hogy Kőrösi Csoma Sándor elszántságához, Széchenyi István emelkedettségéhez és Babits Mihály okosságához híven gyarapítsák és továbbadják kultúrájukat, hogy 1100 év múlva is legyenek „boldogan élő, gazdaságilag erős, kulturálisan magabiztos magyarok” a Kárpát-medencében – mutatott rá a miniszter.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület szervezte háromnapos rendezvény fáklyás nyitóünnepségét a 33 éves hagyományhoz híven a kovásznai művelődési ház előtti parkban, a Csoma-szobornál tartották.
A megjelent vendégeket és helyieket Gyerő József polgármester köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy Kőrösi Csoma Sándor a könyvek, a tudás, a szellemi haladás révén tett egyedül többet, mint kora hadseregei. Ma is „könyves kapocsemberekre van szükség” – hangsúlyozta.
Ferencz Éva, a Körösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke az évente megrendezett Csoma-napok mellett „a dolgos hétköznapok” fontosságát hangsúlyozta, mikor mindenki „teszi a dolgát”, ahogy Csoma is tette; a kitartás, a helytállás az ő útjának a követése.
Napjainkban, az elvándorlás korában különösen aktuális a Háromszék „védjegyének” számító Kőrösi Csoma Sándor példája, hogy miként lehetett külföldön is hazafi, hogyan válhatott az idegenben szerzett tudása a nemzet javára, és hogyan maradhatott haláláig székely-magyar – mondta.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!