A kormány ebben a ciklusban elsősorban az ország biztonságának növelésén fáradozott, például a rendőrség megerősítése és a Franciaországgal kötött fegyvermegállapodások révén. Fontos lépéseket tett a migrációs hullám feltartóztatásáért is, többek között a török határon felhúzott kerítéssel, amelynek további bővítése is szerepel a választási ígéreteik között az adócsökkentés folytatása és a munkanélküliség leszorítása mellett. A határkerítés finanszírozásába pedig az EU-t is szeretné bevonni Micotákisz pártja.
A vonatszerencsétlenség utáni felháborodás és a gazdasági nehézségek ellenére a görög közvélemény-kutatások átlagosan jó 7 százalékos előnyt mérnek az Új Demokrácia javára legfontosabb ellenfelükkel, a Szirizával szemben. A baloldali párt azonban vitatja ezeket az eredményeket. „Ne nézzék a közvélemény-kutatásokat!”
− idézi az Euronews a volt miniszterelnök Alekszisz Ciprászt. A kormány szerint azonban a kutatások megkérdőjelezése a vesztesek taktikája.
A kutya valószínűleg a görög közvélemény-kutatások módszertanában van elásva, az ottani kutatócégek ugyanis főként vonalas telefonon kérdezik a választókat, ami az Új Demokrácia felé torzíthatja az eredményt. Egy másik, amerikai módszertanon alapuló felmérés, amely az athéni tőzsdén jelen lévő vállalatok felső vezetői számára készült, és amelyet az Euractiv hírportál szerzett meg, már jóval közelebb méri egymáshoz a két pártot: eszerint a kormánypárt 33,45 százalékot, a Sziriza 32,92 százalékot kaphat.
Tekintve az alacsony választási hajlandóságot és azt, hogy jobbára a Sziriza felé hajló fiatalok vonakodnak leginkább a voksolástól, az ellenzéki pártnak egy utolsó pillanatos mozgósítással lehetnek még tartalékai − de az abszolút többség megszerzése így is csak álom lehet.
Ami egyrészt patthelyzethez vezethet, másrészt, mivel az Új Demokrácia és a Sziriza gyakorlatilag már előre kizárt mindennemű együttműködést, királycsinálóvá teheti a harmadik nagy pártot, a Paszokot. A zöldpárt az elmúlt időszakban leginkább Eva Kaili, a brüsszeli korrupciós botrány egyik főszereplője révén került a híradásokba, azonban az Európai Parlament korábbi alelnökét a párt februárban kizárta soraiból. A Paszok 9-10 százalékra taksált eredménye jó alap lehet a koalíciós tárgyalások során a győztessel, de Nikosz Androulakisz pártja nem feltétlenül lesz könnyű tárgyalópartner, főleg az Új Demokrácia számára nem.
Ha pedig nem sikerül kormányt alakítani, júliusban újabb voksolásra kerülhet sor, azonban valamelyest más szabályok alapján. Ekkor a listás szavazásban a legtöbb szavazatot szerző párt 25 százalékos eredmény felett 20 „bónusz” mandátumot kap, és a bónuszok száma egészen 40 százalékos eredményig növekszik (ekkor 50 extra mandátum jár a legnagyobb pártnak).
Borítókép: Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök beszél a parlament athéni üléstermében, ahol bizalmi szavazást tartanak a kormányról 2023. január 27-én. (Fotó:MTI/EPA/ANA-MPA/Oresztisz Panajotu)
