Továbbra is szerbek százai tüntetnek Koszovó északi részén

Az Egyesült Államok szankcióval sújtotta a térséget a heves összecsapások miatt.

Zvecan, 2023. május 29. A NATO parancsnoksága alatt mûködõ koszovói békefenntartó haderõ, a KFOR katonái összecsapnak a helyi szerbekkel a polgármesteri hivatal épülete elõtt az észak-koszovói Zvecanban 2023. május 29-én. A szerbek tiltakozása május 26-án kezdõdött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségû polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat, de a helyi szerbek nem akarták beengedni õket az önkormányzati épületekbe. MTI/EPA/Georgi Licovszki Fotó: Georgi Licovszki

A korábbi zavargások helyszínén, Zvecsánban a községháza előtt gyűltek össze az emberek szerdán. Az önkormányzat épülete előtt jelen vannak a pristinai rendőrség speciális egységei és a KFOR alakulatai is.

A nemzetközi erők szögesdrótot húztak az épület köré, megakadályozandó, hogy a tüntetők megközelíthessék az objektumot. A szerbek hétfőn kezdtek tüntetni, miután korábban összetűzésekbe keveredtek a pristinai kormányzat csapataival.

A szerbek ellenzik, hogy a korábbi önkormányzati választásokon győztes albán polgármesterek elfoglalják a helyüket a városházán. Az események hétfőn véres összetűzésekbe torkolltak, amelyek részeként több tiltakozó és a KFOR katonái – köztük magyarok is – megsérültek. A szerbek azt is követelik, hogy a koszovói rendőrség különleges egységei is hagyják el a területet.

Jelenleg az elmúlt napok eseményeihez képest sokkal nyugodtabb a helyzet Koszovó északi részén. A Zvecsánban összegyűlt tömeg Szerbiát élteti.

Koszovó Szerbia szíve

– skandálja a tömeg.

A tiltakozó szerbek zászlókkal és nemzeti jelképekkel vonultak fel.

Goran Rakics, a Szerb Lista elnöke azt mondta, Albin Kurti koszovói miniszterelnök minden probléma forrása és miatta gyűltek össze ott az emberek. A politikus megismételte, elvárják, hogy a koszovói különleges egységek vonuljanak ki az északi részről, illetve a megválasztott albán polgármesterek ne menjenek be a városházára.

Az albán felet ezúttal nemcsak a szerbek és Oroszország, hanem a nyugati hatalmak is felelőssé teszik a történésekért. Az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete szerint Pristina következményekkel számolhat, amiért nem hallgatta meg az USA tanácsait. Cristopher Hill úgy fogalmazott, ez kihatással lesz Washington és Koszovó kapcsolataira. Belgrádban újságíróknak Hill elmondta, hogy előrelépésre van szükség Belgrád és Pristina viszonyában, s létre kell hozni a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. 

Az Egyesült Államok ezután – ez idáig először – szankcióval sújtotta Koszovót az albán nemzetiségű polgármesterek megválasztását követő heves összecsapások miatt, kizárva Pristinát egy nemzetközi hadgyakorlatból.

Koszovó többé nem vesz részt a Defender 23 elnevezésű, húsz ország részvételével zajló közös manőverben, amely áprilistól júniusig tart – jelentette be kedden Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete.

Koszovó számára ez a gyakorlat véget ért

 szögezte le az amerikai misszióvezető a helyi médiának. – A koszovói kormány intézkedései a válság légkörét hozták létre északon – hangsúlyozta a diplomata.

Hovenier továbbá azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok megvonja a kis balkáni terület függetlenségének nemzetközi elismerését célzó amerikai diplomáciai támogatást.

Nemcsak a tengerentúlon, hanem Európa vezetői is felemelték a szavukat Albin Kurti tettei ellen. Emmanuel Macron francia elnök Pozsonyban úgy fogalmazott: Pristina a felelős a mostani történésekért, s reményét fejezte ki, hogy még ezen a héten egy asztalhoz ülhet Olaf Scholz német kancellárral, valamint a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel.

Borítókép: Összecsapások Koszovóban (MTI/EPA/Georgi Licovszki)