Ütemet vált Peking a hadászat terén

Az átfogó ismeretekre, az új típusú harci erőkre, a stratégiaalkotásra, valamint a magas szintű tudományos és technológiai tudásra helyezi a hangsúlyt Kína a jövőben az egyetemi katonai képzésein. Pekingnek a nyugati műholdrendszerek jelenthetik a következő kihívást.

Átalakítja az egyetemi katonai képzési rendszerét Kína a fegyveres erőinek modernizációja és a harckészültség érdekében, derült ki a kínai katonai bizottság által kiadott dokumentumból. A Vélemények a katonai egyetemi képzések reformjának és fejlesztésének a felgyorsításáról című dokumentum tehetség- és képességfejlesztő ajánlásokat tesz a nagyszámú magasan képzett katonai állomány elérése érdekében. Eszerint Peking a jövőben fejlett technológiai háttérrel és átfogó harci ismeretekkel rendelkező katonai személyzet képzésére összpontosítana. A reform célja a Népi Felszabadító Hadsereg (PLA) modern katonai erővé emelése már 2027-re.

Ezentúl négy képességre helyeznék a hangsúlyt: az egyesült harcparancsnokságra, az új típusú harci erőkre, a magas szintű tudományos és technológiai innovációra, valamint a magas színvonalú stratégiai menedzsmentre. A fejlesztések közé tartozna a harcokról szóló új kurzusok oktatása, a valós harci tapasztalatokkal rendelkező oktatók előtérbe helyezése. A jövőben a hallgatók (az Egyesült Államokhoz hasonlóan) a valódi harci tudás felépítésére összepontosítanának.

Noha a kínai katonai egyetemi képzések iránt továbbra is nagy az érdeklődés, a riport szerint a jövőben a hagyományos fegyvernemekre képzett hadnagyok száma csökkenni, míg az új típusú harci képességekkel kapcsolatos szakok száma bővülni fog. A hadnagyok a jövőben nem csupán szegmensre specializálódott tudással, hanem átfogó ismeretekkel is rendelkeznének a koordinált harcászati tevékenységről. A reform részeként a természettudományi és mérnöki diplomások prioritást élveznének a katonai felvételik során, míg a katonai hírszerzés és a légierő is nagyobb figyelmet kapna a jövőben.

A kínai fegyveres erők modernizációjára egyre nagyobb szüksége van Pekingnek az olyan nemzetbiztonsági kérdésnek tartott gócpontok terén, mint amilyen a Dél-kínai tenger – ahol egyre több kínai hadihajó tűnik fel, és ahol egyre nagyobb befolyást épít ki Kína a környező országokkal, az Egyesült Államok nemtetszésének ellenére – vagy Tajvan, de részben akár az orosz–ukrán háború is.

Utóbbi kapcsán egyébként az úgynevezett Starlink műholdrendszer okozza a legnagyobb fejtörést Kínának. A SpaceX által kifejlesztett rendszer ugyanis akár százszorosára is felgyorsíthatja a drónok és vadászrepülők adatátvitelét, ami komoly fenyegetést jelent Pekingnek is. A Modern Defense Technology szaklapban megjelent írás szerint a jelenleg 2300 darab Starlink műhold kevés földi infrastruktúrával bír, így a decentralizált rendszer elvágása nem működhet hatékonyan a hagyományos rendszerekkel. Peking képes lehet mikrohullámokkal vagy lézerrel megzavarni a műholdak kommunikációs funkcióit, vagy rakétákkal megsemmisíteni azokat. Ám a Starlink negyvenkétezer műholdból álló rendszer kiépítésén dolgozik, így a lap szerint Kína számára a leghatékonyabb küzdelem egy rivális hálózat kiépítése lehet. Ezt Peking a StarNet keretében már 2020-ban bejelentette, tízezer műhold kiépítése a cél. 

A Globális légi hatalmi rangsor 2022-es adatai szerint Kína a negyedik helyre szorult a légierő tekintetében az Egyesült Államok, Oroszország és az örök vetélytárs India után. Azonban egy másik lényeges területen, a mesterséges intelligencia kapcsán – amely a jobb és gyorsabb döntéshozatalban, észlelésben, védekezésben, stratégia alkotásban stb. elengedhetetlen – Peking már jelenleg is komoly kihívója Washingtonnak.

Borítókép: A Népi Felszabadító Hadsereg 2027-re modern katonai erővé válhat (Forrás: AP Photo/Pavel Golovkin)