A kormány továbbra sem hagyja jóvá az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozását + videó

Magyarország továbbra sem hagyja jóvá az Európai békekeret következő 500 millió eurós részletének folyósítását az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, amíg Kijev le nem veszi a nemzetközi jogszabályokat semmilyen módon nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy hatalmas volt a nyomás, csaknem minden résztvevő sürgette az ukrajnai fegyverszállításokra szánt újabb 500 milliós részlet kifizetését, de Magyarország ezt nem hagyta jóvá.

Tehát továbbra sem járultunk hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió az Európai békekeret megnövelt összegéből újabb ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozzon, hiszen korábban világossá tettük, hogy csak abban az esetben vagyunk hajlandóak a blokkolásunkat feloldani, ha az ukrán hatóságok véget vetnek annak a nevetséges, hazug állapotnak, amelynek nyomán az OTP-t mint a legnagyobb magyar bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára tették

– figyelmeztetett, majd hozzátette: „ez világos elvárásunk, ebből nem vagyunk hajlandóak engedni, azért az mégiscsak nonszensz, hogy miközben Ukrajna az Európai Uniótól, és benne Magyarországtól újabb és újabb anyagi áldozatvállalást vár a fegyverszállítás finanszírozására, addig a legnagyobb magyarországi bankot a háborús szponzorok listájára helyezi, és ott tartja” – húzta alá. „Világossá tettem itt ma is Luxembourgban a főképviselőnek és valamennyi tagállami miniszter kollégának is, hogy legyenek kedvesek lépéseket tenni ők is az ukránok irányába.

Ha nekik ennyire fontos ennek az újabb 500 millió eurónak a kifizetése a fegyverszállításokra, akkor legalább annyit tegyenek, hogy érjék el az ukránoknál, hogy az OTP-t vegyék le erről a listáról

– tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta: az ukrán hatóságok „könnyen túl lehetnének ezen a helyzeten, egy perc alatt levehetnék az OTP-t erről a listáról, ha akarnák, de úgy látszik, hogy az akarat egyelőre nincsen meg”. Végül pedig arra is kitért, hogy a pénzintézetet négy dologra hivatkozva vették fel a jegyzékbe az ukrán szervek, és ezek mind „nevetséges, hazug, mindenfajta valóságtartalmat nélkülöző hivatkozások”.

A miniszter kitért arra is, hogy Ukrajnában rengetegen esnek áldozatául a háborúnak, egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége merül fel, ráadásul egyre nyíltabban beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is.

Mindezek a tények (.) azt bizonyítják, hogy nincsen harctéri megoldása ennek a háborúnak. Ezt mi már nagyon régóta mondjuk, és sajnos azt kell mondjam önöknek, hogy a nap mint nap bekövetkező újabb és újabb tragikus szomorú események minket igazolnak. Ennek a háborúnak nincs harctéri megoldása, csak tárgyalásos megoldás van. Ennek ellenére sajnos a mai külügyminiszteri tanácsülésen is az derült ki, hogy a tagállamok döntő többsége és maga az Európai Unió is ragaszkodik a katonai megoldáshoz

 – fogalmazott, majd így folytatta: „bár annak elismerése tizenhat hónap után először megtörtént a tanácsülésen, hogy a globális többség azonnali békét akar, ám ezen elismerés dacára is Európában, az Európai Unióban továbbra is a katonai megoldást sürgetik” – tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a harctéri megoldást a diplomáciai rendezés elé helyezőket terheli a felelősség az újabb és újabb halálos áldozatokért és a természeti katasztrófákért, ami ráadásul növeli a majd a jövőben nyilvánvalóan európai főszereppel zajló újjáépítés árát is Ukrajnában.

Rámutatott azonban, hogy súlyos kérdésekre kell napirendre tűzni, mielőtt bármilyen döntés is születik utóbbi finanszírozásáról, például hogy ez milyen forrásokból történne, és milyen hatással lenne az EU-tagállamok fejlesztési pénzeire. – Szóval dacára az újabb és újabb áldozatoknak, itt ma továbbra is újabb és újabb katonai támogatást szorgalmaztak a tagországok Ukrajnának, amit mi sajnos továbbra is rendkívül veszélyesnek tartunk. Katonai támogatás helyett végre a békeerőfeszítésekre kellene helyezni a hangsúlyt – szögezte le.

A miniszter ezt követően érintette a Velencei Bizottság friss jelentését, amelyben világosan kimondták, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a kötelezettségeit a nemzeti közösségek jogai terén. – A helyzet az az, hogy Ukrajnában gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan építik le a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek jogait – mondta. Majd propagandának nevezte az ukrán hatóságok döntését, amely szerint elhalasztják a kisebbségi oktatási intézmények eddigi működésének felszámolását, ugyanis ez – mint hangsúlyozta – semmilyen mértékben nem jelent megoldást a magyar iskolák számára.

Ha mindez így marad, és továbbra sem állítja helyre Ukrajna a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján, akkor tényszerűen nem lesznek készek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, ezért természetesen mi sem tudjuk adni majd a támogatásunka. Tehát elvárjuk, hogy Ukrajna feleljen meg azoknak az európai uniós szabályoknak, kötelezettségeknek és elvárásoknak, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, és amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzeti közösségek jogait miként kell garantálni

 – fűzte hozzá. Végül pedig megismételte, hogy bár többen ezúttal is szorgalmazták, Magyarország soha nem egyezik bele olyan szankciókba, amelyek saját nukleáris ipara működésének ellehetetlenüléséhez vezetnének.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és  Miroslav Wlachovsky szlovák külügyminiszter az EU-tagországok külügyminiszteri találkozóján Luxembourgban 2023. június 26-án (Fotó:MTI/EPA/Julien Warnand)