Az ukrajnai háború miatt kulcsfontosságúvá vált az Öböl-menti állam

Oroszország és Irán után a világ harmadik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik a közel-keleti Katar, nem véletlen tehát, hogy az ukrajnai háború következtében egyre jobban felértékelődött a szerepe az energiabiztonság területén. Az arab monarchiával hazánk is jó kapcsolatokat ápol, a tervek szerint 2027-től már az Öböl-menti országból is érkezhet földgáz Magyarországra. A Magyar Nemzetnek Szalai Máté, az olaszországi Ca’ Foscari Egyetem posztdoktori kutatója beszélt a magyar–katari kapcsolatok alakulásáról. Sayfo Omart, a Migrációkutató Intézet vezető kutatóját pedig az arab monarchia közel-keleti és globális szerepéről kérdeztük.

QATAR-DAILY/ A picture taken on 20 April 2023 People take pictures along the doha corniche at sunrise, in Doha,Qatar on 20 April 2023 (Photo by Noushad Thekkayil/NurPhoto) (Photo by Noushad Thekkayil / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: Europress/AFP/Noushad Thekkayil

A két ország együttműködésének fokozódását a számok is igazolják : tavaly 15 százalékkal nőtt a Katarba irányuló magyar export, amelynek következtében rekordösszeget, 69 millió dollárt ért el. A teljes áruforgalomban is növekedést mutatnak a statisztikai adatok: 24 százalékkal, 76 millió dollárra nőtt. Ahogy arra Szalai Máté rámutatott, Katar érdeklődik a Liszt Ferenc reptérbe való befektetési lehetőségek iránt, emellett a magyar kormány is szívesen látná őket stratégiai partnerként – erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt dohai látogatása során még májusban.

Hogyan változtatta meg Katar pozícióját az ukrajnai háború?

Az Öböl-menti államok azonban nemcsak hazánk számára értékelődtek fel az elmúlt időszakban, hanem az Európai Unió egészének. Tavaly novemberben Németország 15 évre szóló gázvásárlási megállapodást kötött az állami tulajdonú Qatar Energy kőolajat és földgázt biztosító vállalattal. Az egyezmény értelmében a nyugat-európai ország 2026-tól évente kétmillió tonna LNG-t kap az arab országtól. A katari–német gázmegállapodásra győzelemként tekintenek a szakértők, ugyanis az európai kormányok zöme vonakodik hosszú távú szerződéseket kötni, attól tartva, hogy a hatalmas gáztartalékkal rendelkező országok túl sokáig fognak ragaszkodni a fosszilis tüzelőanyagok használatához. Szaad al-Kaabi katari energiaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt korábban, hogy bár egyes álláspontok szerint 2050-ben már nem lesz szükségünk gázra, az igények még inkább növekedni fognak. „Gázra van szükség kiindulási alapként a szél- és a napenergia előállításához, hiszen a nap nem süt állandóan és a szél sem fúj állandóan” – fogalmazott.

Elemzők szerint Katar ráadásul kifejezetten jó helyzetben van versenytársaihoz képest: Irán és Líbia esetében politikai problémák gátolják, hogy betörjenek az európai piacra, Nigériának és Algériának pedig nincsenek meg a szükséges erőforrásaik ahhoz, hogy további országokat lássanak el földgázzal.

Noha Katar az Egyesült Államok után az Európai Unió második legnagyobb LNG-beszállítója, az arab ország számára még mindig az ázsiai országok jelentik a legnagyobb bevételt: az év elején az arab ország tette ki Ázsia LNG-behozatalának több mint 70 százalékát. Elsődleges felvásárlói a katari gáznak Dél-Korea, India, Kína és Japán.

Tamím bin Hamad al-Táni katari emír (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Dohában 2023. május 22-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Az energiabiztonság mellett Katar esetében a fegyverimportról is érdemes szót ejteni – tekintve, hogy 2018 és 2022 között India és Szaúd-Arábia után Katar vásárolta a legtöbb fegyvert. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója lapunknak elmondta, az arab ország fegyvereinek több mint 40 százalékát az Egyesült Államoktól szerzi be, mintegy 30 százalékát Franciaországtól, majd Olaszország következik a sorban. Ez pedig azt jelenti, hogy bár a többi Öböl-országhoz hasonlóan Katar is igyekszik diverzifikálni külkapcsolatait, a biztonsága szavatolása érdekében nem fog hátat fordítani a Nyugatnak.

Védtelen ország a Közel-Keleten

Katar 1971-ben függetlenedett az Egyesült Királyságtól, a jelenleg is uralkodó al-Táni családnak köszönhetően. A nemzetépítés már ekkoriban elkezdődött, a fordulatot azonban az 1990-es év hozta el a monarchia történelmében, amikor Irak megszállva Kuvaitot, kirobbant az első öbölháború.

Ekkor jött el az a nagy történelmi felismerés az ország számára, hogy egy gyakorlatilag védtelen kis ország a térségben, erősen kiszolgáltatva a környező hatalmaknak, Katar esetében Szaúd-Arábiának és Iránnak

– nyilatkozta lapunknak Sayfo Omar.

A szakértő elmondta, Katar több lépésben is igyekezett megerősíteni pozícióit: 1996-ban behívta az Egyesült Államok hadseregét, bázist biztosítva számukra és létrehozta az al-Dzsazíra pánarab televíziót, amely éppen akkor robbant be a köztudatba, amikor elkezdődött az arab országokban a szatellit szolgáltatás – így az emberek immár más országok hírcsatornáit is elérték.

Sayfo Omar kiemelte, kulturális szempontból nem sokban különbözik Katar és Szaúd-Arábia. A kis területű ország társadalmának magját ugyanis olyan – eredetileg beduin nomád – törzsek alkotják, amelyek az Arab-félszigetről származnak, tehát etnikailag és vallásilag is megegyeznek a szaúdiakkal. Az apró monarchia, pontosabban az al-Táni család számára éppen ezért fontos a nemzetépítés, amelynek része az is, hogy a polgároknak folyton bizonyítsák: Katar fontos és befolyásos ország.

Nemkívánatos külpolitika

Sayfo Omar ugyanakkor rámutatott, Katar sok ellenséget is szerzett azzal, hogy méretein túlmutatva igyekezett magát felírni a térképre. A monarchia több konfliktusban is közvetítőként lépett fel: 2008-ban Katar közbelépésével sikerült elkerülni a polgárháború kialakulását Libanonban, valamint az Egyesült Államok és az afganisztáni tálibok közötti tárgyalások is az arab ország fővárosában, Dohában indultak újra. Katar továbbá jelentős beruházásokat is hajtott végre azokban az országokban, ahol közvetítői szerepet vállalt, nem beszélve a nagymértékű támogatásról, amely szintén növeli a monarchia vonzerejét. Az afganisztáni kivonulás után mintegy 50 millió dolláros segélyt, továbbá körülbelül 188 tonna élelmiszert és orvosi eszközöket kapott Kabul Dohától. Libanon sem maradt ki a sorból: 2008-ban Doha az újjáépítésre helyezte a hangsúlyt, majd a 2020-as bejrúti robbanások után ismét támogatások sorát nyújtotta a közel-keleti országnak. Katar palesztin belharcokba közvetítői szerepben bekapcsolódva is igyekezett még nagyobb politikai befolyásra szert tenni.

Az arab országok Katarral fennálló kapcsolataira az sem volt jó hatással, hogy Doha behívta az országba a Muszlim Testvériség tagjait, olyan, jellemzően egyiptomi, palesztin, tunéziai és más nemzetiségű embereket, akiknek lába alatt saját országukban forróvá vált a talaj.

Sayfo Omar szerint mindez azért jelentett veszélyt a környező hatalmakra nézve, mert az iszlamisták más kormányok autoritását kérdőjelezték meg, emellett Katar felületet biztosított nekik az al-Dzsazírán. Belpolitikailag Katar számára ez azért is volt fontos, mert így ellensúlyozni tudta a Szaúdi vahhabizmus, és így a szomszédos királyság politikai befolyását. Részben a Muszlim Testvériségen, részben más csoportokon keresztül, Katar a 2010 decemberében kirobbant arab tavasz idején ellenzéki csoportokat kezdett támogatni Líbiában, Egyiptomban, Tunéziában és Szíriában is.

Katar és Irán a világ legnagyobb földgázmezőjén osztozkodik. A Dél-Pars (Északi-Dóm) gázmezőt 1971-ben fedezték fel. Fotó: Europress/AFP/Saeid Arabzadeh

Noha az arab tavasz során háromféle irányba indultak el az országok, sehol sem jött el a jólét, a béke és a stabilitás időszaka. Tunéziában megbuktatták az 1987 óta elnöklő Zín el-Ábidín ben Ali elnököt, ám az őt követő, Katar barátságát élvező Ennahda Mozgalom párt pozíciója is hamar meggyengült. Egyiptomban a Katar által támogatott, Muszlim Testvériség színeiben induló Mohamed Murszi vette át az elnöki tisztséget, akit a jelenlegi államfő, Abd el-Fattáh esz-Szíszi buktatott meg. Szíriában pedig hamar kiderült, hogy az ellenzék nem képes megszervezni önmagát, így a 2000 óta elnöklő Bassár el-Aszad elnök vezeti továbbra is az országot.

Innentől kezdve Katar külpolitikája nemkívánatossá vált számos arab ország számára, és kifejezetten ellenségesen kezdtek tekinteni hatalmi ambícióira

– összegezte Sayfo Omar.

Hozzátette: a monarchiával való ellenségeskedés 2017-ben csúcsosodott ki, amikor Szaúd-Arábia az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom támogatásával blokádot hirdetett Katar ellen – egyebek mellett a Muszlim Testvériség támogatása, illetve szaúdi részről a Doha és Teherán közötti erősödő kapcsolatok miatt. A lépés azt jelentette, hogy megszakították kapcsolataikat Katarral, repülőjáratait nem engedték be a légterükbe, továbbá Szaúd-Arábia szárazföldi határait is lezárta szomszédja irányába. Rijád 2021-ben jelentette be az Egyesült Államok, Kuvait és Omán irányából érkező nemzetközi nyomás következtében, hogy megszünteti a blokádot.

Politikai térnyerés a soft power segítségével

Katar számára jelenleg is saját globális brandjének erősítése és a kiéleződő nagyhatalmi versengésben való egyensúly (és befolyás) megtartása tekinthető a legfontosabb külpolitikai céloknak. Az ezekhez kötődő külpolitikai tevékenységének része a tavalyi labdarúgó-világbajnokság megszervezése, stratégiai befektetések a világ különböző pontjain, a zöldátmenethez kötődő intézkedések bevezetése, közvetítés a térség egyes konfliktusaiban, valamint az Egyesült Államokkal, Kínával és részben Oroszországgal való kiegyensúlyozott viszony fenntartása

– foglalta össze az Öböl-államok nagyhatalmi kapcsolatait kutató Szalai Máté a dohai külpolitika fókuszait.

Lionel Messi válogatott labdarúgó Emmanuel Macron francia elnökkel találkozik Katarban 2022. december 18-án. Fotó: Europress/AFP/Franick Fife

Katarban ugyanis tavaly rendezték meg a labdarúgó-világbajnokságot, és bár számos bírálat érte az arab országot az emberi jogok helyzete miatt, egyértelműen sikeresen használta fel a sporteseményt a soft power részeként politikai céljainak előmozdítására. Körülbelül 17 milliárd dollárral növelte gazdaságát és mintegy négy százalékkal növelte GDP-jét. A bírálatok ellenére a katari világbajnokságnak hatalmas visszhangja volt világszerte, több nemzetközi lap úgy emlékezett meg róla, mint a világtörténelem egyik legnagyobb világbajnoksága.

Borítókép: Naplemente Katar fővárosában, Dohában 2023. április 20-án (Fotó: AFP/NurPhoto/Noushad Thekkayil)