Tizedik hete tart a Szerbia az erőszak ellen nevű tüntetéssorozat Szerbiában. A tiltakozás kiváltó oka a május 3-i iskolai lövöldözés volt, mely során egy hetedik osztályos diák mészárolt a belgrádi Vladiszlav Ribnikar Általános Iskolában. A helyszínen kilencen vesztették életüket, egy személy később, a kórházban halt meg. Mindössze másfél nappal a belgrádi mészárlás után Mladenovac környékén történt hasonló eset: egy fiatal férfi az utcán kezdett ámokfutásba, tíz embert lőtt le.
A tüntetések elsődleges célja az erőszak elleni fellépés. A tiltakozók egyebek mellett az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) tanácstagjainak leváltását, a valóságshow-k, valamint az erkölcstelenséget, az agressziót és az erőszakot népszerűsítő műsorok megszüntetését, az újságírói kódexet megszegő, erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékek betiltását, a szerb közmédia (RTS) vezetőségének leváltását, a Pink és a Happy TV országos frekvenciájának megvonását, valamint Bratiszlav Gasics belügyminiszter és Alekszandar Vulin, a Biztonsági Információs Ügynökség főnökének leváltását követelik. Belgrádban eddig kilenc tüntetést szerveztek, a főváros mellett pedig egyre több vidéki település is csatlakozik a tiltakozókhoz.
A tüntetéshullám mára már egyértelműen túlmutat az erőszak-ellenességen és a májusi tragédiákon. Dusan Szpaszojevics, a belgrádi politológiai kar tanára szerint ezt a hullámot meglovagolva az ellenzék egy olyan egységes listává állhat össze, mely a következő választásokon képes lehetne megdönteni a Szerb Haladó Párt jelenlegi kormányzását. Az N1 szerb portál által megkérdezett szakértő ugyanakkor az esetleges nagy ellenzéki szivárványkoalíció gyenge pontjára is felhívta a figyelmet:
Ha a teljes ellenzéket sikerülne összekapcsolni, az segítene a bizonytalan szavazók bevonzásában, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ez egy sokszínű koalíció lenne, melyben a nemzeti oldaltól a zöld baloldalig minden megjelenne, amit a hatalom aztán kihasználhatna mint gyenge pontot.
Az ellenzéki politikusok természetesen nemcsak az erőszakhullámról, hanem minden egyéb kérdésről is elmondják véleményüket, ami nemegyszer inkább a nyugati álláspontot hirdeti, mintsem a hivatalos Belgrádét. A szerbiai kormányellenes tüntetések egyik szervezője az egyik kereskedelmi televízióban a koszovói kérdésről ismertette az álláspontját. Mint ismeretes, a nyugati országok többsége, így az EU-tagállamok jelentős része és az Amerikai Egyesült Államok is független államként tekint Koszovóra, míg Szerbia, Oroszország, de Kína sem hajlandó elismerni Pristina függetlenségét.
A demonstráció szervezésében részt vevő ellenzéki politikus Washington álláspontjához közel álló véleményt formált meg a kérdésben. Nebojsa Zelenovics elképzelései között szerepel, hogy egy nemzetközi konferenciát kell szervezni, ahol Belgrád kérhetné a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítását, Koszovót lefegyvereznék, s biztosítanák Szerbiát, hogy a terület nem egyesülhet Albániával, valamint garanciát kaphatnának a szerbek, hogy megmaradnak a templomaik és kolostoraik, valamint az ott lévő magánvagyonuk is.
Zelenovics úgy véli, hogy ebben az esetben jelentősen változna a nemzetközi közösség által Szerbiáról megalkotott kép. Az ellenzéki politikus a műsorban hozzátette: hisznek abban, hogy ez lehet a végső megoldás a kérdésre, amely már évtizedek óta rabságban tartja a térségben élő népeket.
Milorad Dodik: A külföldi hírszerző szolgálatok Vucsicsra próbálják áthárítani a felelősséget
A brit hírszerzés áll a belgrádi, kormányellenes tüntetések mögött – állítja Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. A honlapján közzétett interjúban úgy fogalmaz, a
brit hírszerzés igyekszik kihasználni a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában, majd az azt követően Mlacenovacon történt tragédiákat, hogy eliminálja Vucsicsot és az ő kormányát.
A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke azt nyilatkozta, teljesen világos, hogy a két tragédia áldozatait, akik között gyerekek is voltak, arra használják fel, hogy megdöntsék Alekszandar Vucsics hatalmát.
Emlékeztetett: az események ilyen formában történő kihasználása pontos mása annak, ami néhány éve a boszniai Banjalukában történt. A 21 éves David Dragicsevics 2018. március 18-án tűnt el, holttestét hat nappal később egy folyótorkolatban találták meg. A Boszniai Szerb Köztársaság Belügyminisztériuma az esettel kapcsolatos sajtótájékoztatóján elmondta, a fiatal férfi halálát fulladás okozta, semmi nem utal idegenkezűségre. Azt is közölték, hogy Dragicsevics korábban verekedésben, rablásban és kábítószer-fogyasztásban is érintett volt. A szülők nem törődtek bele a magyarázatba, és az eset részletesebb kivizsgálását követelték, ami meg is történt. Több éves feltárómunka után a hatóságok elismerték: valóban feltételezhető, hogy a férfi gyilkosság áldozata lett, és az is kiderült, hogy a nyomozás alatt több hibát is vétettek. Az ügyet még mindig nem zárták le. A tragédia feltárásával párhuzamosan azonban tüntetések is kezdődtek. Az Igazságot Davidnak (Pravda za Davida) nevű gyűlések eredetileg a fiatal férfi esetére épültek, de csakhamar politikai színezetet is kaptak.
A banjalukai tüntetések mögött az ellenzék állt – állítja Milorad Dodik, aki szerint a brit hírszerzés is részt vett a dologban.
Ez a szolgálat nyilvánvalóan részt vesz az elmúlt napok szerbiai eseményeiben is, hozzájárul a félretájékoztatáshoz és a félelemkeltéshez. Olyan társadalmi környezetet igyekeznek teremteni, amelyben a jelenlegi kormánnyal szembeni szélsőséges magatartás érvényesül. Meggyőződésem, hogy a szerbiai zűrzavar inspirálói és megteremtői a britek, vagyis titkosszolgálataik szerbiai munkatársai.
Milorad Dodik szerint a britek odáig mentek, hogy David Dragicsevics ügye kapcsán őt mint a Boszniai Szerb Köztársaság elnökét is felelősségre akarták vonni, és belekeverni a tragikus történésekbe.
Amikor kiderült a tervük, segítőiknek köszönhetően elmenekültek az országból
– idézte fel a politikus, aki szerint Szerbiában is ugyanez a forgatókönyv várható.
A tiltakozások egyértelműen megfogalmazzák a céljukat: kihasználják a tragédiákat és a fiatalok halálát annak érdekében, hogy Alekszandar Vucsicsot az utcákra vonulva, tüntetésekkel távolítsák el a hatalomból. Meggyőződésem, és ismétlem, hogy Szerbiában és itt, a Boszniai Szerb Köztársaságban is ugyanazok a mentorok: a brit hírszerző szolgálat tagjai
– olvasható a dodik.net oldalon közölt interjúban. A politikus hozzátette:
A szörnyű tragédiákkal való visszaélések nem szűnnek meg addig, amíg a külföldi hírszerzés belgrádi központja nem semmisül meg.
Dodik rámutatott: szörnyű, hogy a külföldi szolgálatok Vucsicsra próbálják áthárítani a felelősséget a Vladiszlav Ribnikar iskolában és a Mladenovacon történt tragikus események miatt.
Meg vagyok győződve arról, hogy a mentorok ugyanazok, a forgatókönyv ugyanaz, a cél is ugyanaz – a kormány megbuktatása és Szerbia destabilizálása
– szögezte le a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki szerint senki ártatlan életével és tragédiájával nem lehet és nem is szabad visszaélni és politikai konfrontáció platformjaként használni.
Ki pénzeli a szerbiai tüntetéseket?
A tüntetéseket szervező ellenzéki pártok a tiltakozások finanszírozásával kapcsolatban tagadják, hogy bármilyen külföldi forrásokat használnának. Marinika Tepics, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke azt nyilatkozta, a tiltakozásokat pártszervezetek fizetik, amelyek állami pénzelését törvény írja elő a parlamenti mandátumokkal összhangban. A politikus állítása szerint ebből a forrásból fizetik egyebek mellett a tüntetésekhez szükséges technikai eszközöket, járműveket és a rendre felügyelő biztonsági embereket is. Emellett a tüntetéseken szerepet vállaló színészek is segítenek, például nagyobb színpadot vagy jobb hangosítást szereznek – tette hozzá Tepics.
A szerb köztársasági elnök szerint azonban német pénz is állhat a tüntetések mögött. Alekszandar Vucsics a közelmúltban a Prva szerb kereskedelmi televízióban elmondta, hogy a németországi szervezetek, például a Heinrich Böll Alapítvány, de egyes politikai pártok is pénzt adnak a tiltakozások szervezőinek Szerbiában. Vucsics az interjúban kiemelte: erre Belgrádnak bizonyítékai is vannak.
A szerb államfő hozzátette:
korábban arról beszéltek, hogy az oroszok beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, ehhez képest a szerbiai választásokat megelőzően a zöldpártiak annyi pénzt küldenek azoknak, akiket kiválasztanak, amennyit csak akarnak.
Viola von Cramon zöldpárti EP-képviselő ugyanakkor cáfolta Alekszandar Vucsics szerb elnök kijelentéseit, miszerint németországi szervezetek, köztük a zöldek finanszírozzák a szerbiai tüntetéseket. A politikus azt írta a Twitteren:
A német beruházások több mint 80 000 munkahelyet teremtettek Szerbiában. Ez segített Vucsicsnak hatalmon maradni. Abszolút hülyeség.
Alekszandar Vucsics az interjúban ugyanakkor kijelentette, Szerbia nem áll meg, még akkor sem, ha az az ellenzék célja, hogy választások nélkül leváltsák a hatalmat vagy tartsanak esetleg voksolást, de azon ő ne vegyen részt.
Hazánk érdekében hozunk döntéseket
– tette hozzá a szerb elnök, aki egyben hangsúlyozta: ameddig csak lehet, amíg kibírja a rá irányuló nyomásgyakorlást, Belgrád nem fogunk szankciókat bevezetni Oroszország ellen.
Borítókép: „Szerbia az erőszak ellen” feliratú transzparenst visznek tüntetők Belgrádban 2023. május 8-án (Fotó: MTI/EPA/Andrej Cukic)
