Elemér 2024. február 28.
logo

A józan ész diadala jöhet 2024-ben?

Scheffer Joakim
2023.08.11. 05:04 2023.08.11. 07:09
A józan ész diadala jöhet 2024-ben?

A jobboldali pártok előretörése egyértelműen jelzi, hogy a választópolgárok változást szeretnének, fordulatot várnak mind az országuk, mind Európa szintjén – fogalmazott lapunk megkeresésére Halkó Petra. Jövőre EP-választásokat tartanak, jelenleg pedig úgy tűnik, a jobboldal lehet a voksolások nagy győztese.

A centrista pártcsaládok kárára növelheti mandátumainak számát az európai jobboldal a 2024-es európai parlamenti (EP-) választásokon – számolt be a brüsszeli Politico. A pártcsaládok támogatását folyamatosan mérő hírportál szerint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) lehetnek a harmadik legnagyobb politikai erő a jövő nyáron esedékes választásokat követően; ha most tartanák a voksolást, 89 mandátumot szereznének – ezzel egálban lennének a többek közt Emmanuel Macron francia elnök pártját magába foglaló Újítsuk meg Európát! (Renew) pártcsaláddal. 

Az ECR – amelyben helyet foglal a lengyel Igazság és Jog (PiS) kormánypárt, valamint a Georgia Meloni vezette Olasz Testvérek is – így huszonhárommal növelné képviselői számát a 2019-es választások eredményeihez képest. 

A szintén jobboldali, a német Alternatíva Németországért (AfD) által vezetett Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád is jelentősen erősödött az elmúlt öt évben, jelenleg 77 mandátumot zsebelnének be. A legrosszabbul egyébként a Zöldek járnának, akik 24 helyet veszítenének.

 

A jobboldal húzóereje: a józan ész

A jobboldali pártok előretörése egyértelműen jelzi, hogy a választópolgárok változást szeretnének, fordulatot várnak mind az országuk, mind Európa szintjén

− fogalmazott lapunk megkeresésére Halkó Petra. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, a nyugati fősodrú média hiába igyekszik befolyásolni az információáramlást a kulcsfontosságú ügyekben, az emberek a saját bőrükön tapasztalják a jelenlegi, baloldali európai vezetés döntéseinek következményeit. – Erre remek példa az Oroszország ellen hozott szankciók esete – mutatott rá. Hozzátette: 

a nyugati liberális paradigma mentén zajló politikai döntéshozatal nincs összhangban az emberek elvárásaival, sőt többedrangú polgárokká váltak a saját országukban vagy Európában, és erre kifejezetten rávilágítottak a közelmúlt és a jelen válságai.

Ezzel szemben a jobboldalon a józan ész politikája áll. Azok a politikai erők és országok – így a szakértő –, amelyek a józan ész mentén, az ideológiai és gazdasági kérdéseket egymástól elválasztva, valamint az országuk és kontinensük érdekeit szem előtt tartva hozzák meg a döntéseiket, nemcsak sikeresebben tudnak kilábalni a válsághelyzetekből, de akár alakító szereplői is lehetnek Európa jövőjének. Az európai jobboldal „húzóerejének” számít évek óta többek közt Magyarország, Lengyelország, illetve az északi országok közül például Dánia is.

 

Fontos választások

Andrzej Duda lengyel elnök a minap jelentette be, hogy az országban október 15-én tartják az esedékes parlamenti választásokat. A tét nem kicsi, hiszen a lengyel kormánypárt magját képezi az európai jobboldalnak, az egyre erősödő ECR-nek.

Egy olyan nemzetről beszélünk, amelynél még többségében jelentős a keresztény európai gyökerek és értékek védelme, így a lengyel választás eredménye nagy hatással lehet a jövő évi európai parlamenti választásokra nézve is

− húzta alá Halkó Petra. A szakértő ugyanakkor rámutatott: fontos figyelemmel kísérnünk a választások demokratikus mivoltát, hiszen – Magyarországhoz hasonlóan – a pénzvilág emberei ez esetben is nagy erőkkel törekednek a politikai folyamatok befolyásolására, különböző pártokat finanszíroznak saját érdekeik érvényesítésére. Nemrégiben Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő felszólította Manfred Webert, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjét, hogy ne avatkozzon bele a választásokba. Weber egy interjúban többek közt arról beszélt, hogy a PiS jogállamellenes párt, és minden áron le kell győzni. Weberhez csatlakozott régi barátja, az EP elnöki pozícióját 2012-2017-ig betöltő Martin Schulz is, aki Orbán Viktor mellett a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczinskyt Európa-ellenesnek nevezte.

 

Furcsa szövetség

Weber szavai már csak azért is furcsák, mert az elmúlt hónapokban egyre többet lehetett olvasni arról, hogy az EPP kész koalícióra lépni az ECR-rel. Az EPP jelen állás szerint egyébként 12 mandátumot vesztene, ezzel még mindig az EP legnépesebb pártcsaládja maradna. Halkó Petra szerint ugyan lehetne ilyen szövetségről beszélni, azonban még nem érdemes.

Amíg a pártcsalád nem tér vissza a kereszténydemokrata gyökereihez és gyomlálja ki politikájából a liberális és szocialista elvárásokat, addig esélye sincs, hogy visszanyerje a hitelességét és tényleges értelemben vett meghatározó pozícióját az európai politikában

− fogalmazott. Hozzátette: a néppárt jelenlegi formájában a lehető legtávolabb áll attól, ami egykor, még Helmut Kohl német kancellár idején volt.

 

Borítókép: Az Európai Parlament ülésterme (Fotó: Europress/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.