A negyedik vádemelés során Trump ellen 41 vádpontot sorakoztattak fel, köztük olyan bűncselekményekkel vádolva meg őt, mint:
- a RICO-törvény megsértése – csoportosan elkövetett összeesküvés a választás megváltoztatására,
- hamis szavazatok elküldése a Kongresszushoz,
- esküszegésre való felbujtás – Trump a georgiai államtitkárral folytatott telefonbeszélgetése arra kérve őt, hogy „találjon” szavazatokat,
- nyomásgyakorlás a georgiai képviselőházi elnökre, hogy hívja össze a törvényhozás rendkívüli ülését,
- tömeges csalás állítása és a választási eredmények érvénytelenítésére való utasítás.
A minapi georgiai vádemelés azért különleges, mert nem szövetségi, hanem állami vádpontokat is tartalmaz, vagyis ha Trump 2024-ben elnyerné a Fehér Ház vezetését, akkor sem tudna kegyelmet adni magának – emlékeztetett a The Washington Times.
A Fox News, amerikai hírtelevízió az ügy kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy – a demokrata adminisztráció által kinevezett – igazságügyi minisztérium (DOJ) aktívan vizsgálja a Georgia államban található Fulton megyei börtön viszonyait, arra az esetre, ha Trumpot letartóztatnák – ami a korábbi vádemelések során sem valósult meg.
A Fox egy helyi csatornája szerint komoly gondot jelenthetne egy itteni megyei börtönben „elszállásolni” az elnököt a rossz körülmények miatt.
A FOX 5 Atlanta riportja alapján a Fulton megyei börtönben 2022 szeptemberében egy rab meghalt, miután állítólag élve megették a cellájában lévő poloskák.
Amint arra a csatorna is emlékeztet, a helyi börtönállapotok „megnehezítik” a seriffhivatal és a titkosszolgálat közötti munkát, ugyanis alapesetben a letartóztatott személyeket először az atlantai 901 Rice Street NW alatti központi börtönbe szállítják, ahol őrizetbe veszik őket. A helyi seriff szerint pedig ez Trumppal sem lenne másképp, sőt ujjnyomatot is vennének tőle és bűnügyi képet is készítenének róla.
Csakhogy, az egykori elnököt korábbi vádemelési ügyeinél (hallgatási pénz fizetése kampánypénzből, a capitoliumi rendbontásra való felbujtás és titkosított iratok helytelen kezelése) sem zárták rácsok mögé, sőt bűnügyi képet sem készítettek róla. Előbbit azért sem, mert az ügynek nincsenek tárgyalási, nem hogy ítéletet kihirdető szakaszban. Trumpot vagyoni helyzete és egykori elnöki tisztsége miatt egyébként sem lehetne hétköznapi rabként kezelni, arról nem beszélve, hogy a titkosszolgálat felelős az ő biztonságáért is, felülírva a börtönszabályokat. Míg utóbbit részben politikai okok miatt – ne szivároghasson ki róla a jó hírnevét sértő kép – és mivel egy közismert vádlottról van szó, így erre szükség sem volt.
A Trump elleni újabb vádemelés mindenesetre felbolygatta az amerikai közbeszédet, vezető demokraták szerint „senki sem állhat a törvények felett”, még vezető republikánusok kiálltak az egykori elnök mellett. Ám a politikus néhány republikánus kihívója is „megérezte a vérszagot”: Asa Hutchinson volt arkansasi kormányzó arra szólította fel Trumpot, hogy szálljon ki a 2024-es elnökválasztási versenyből, Will Hurd volt CIA-kém és egykori texasi képviselő pedig mint fogalmazott: „egy újabb nap, egy újabb vádirat, ideje túllépnünk az egykori elnökön”. Míg Ron DeSantis floridai kormányzó „a politika kriminalizálásának” nevezte a történteket.
Hiába az ellenfelek kritikája, a New York Times egy korábbi felmérése szerint a republikánus választók 17 százaléka szerint követett el Trump szövetségi bűnt, míg 71 százalékuk szerint nem – a republikánus elnökjelöltségért a politikusnak először saját szavazóit kell megnyernie.
A FiveThirtyEight közvélemény-kutatásokat összesítő oldal szerint pedig „házon belül” Trumpnak még mindig nincsen ellenfele, és 52,7 százalékkal vezeti a népszerűségi versenyt. A második helyen Ron DeSantis floridai kormányzó áll 14,8 százalékkal, míg a harmadikon – a Trumppal legkevésbé kritikus – Vivek Ramaswamy 7,5 százalékkal.
A legtöbb elemző szerint hiába a folyamatos vádemelések, republikánus oldalon nem látszik Trump ellenfele, sőt amíg korábban sokak Ron DeSantist vélték a legnagyobb kihívónak, a politikus országosra duzzasztott kampánya és elképzelései nem mutatnak olyan lendületet és támogatást, mint azt Floridában tették. Jelen állás szerint tehát Trump–Biden összecsapásra számíthatunk 2024-ben is.
