Szijjártó Péter: Ha Ukrajna az EU tagja kíván lenni, biztosítania kell a kisebbségi jogokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a török TRT World televíziónak adott interjújában leszögezte, hogy a kormány támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ugyanis azt a parlamentnek már beterjesztette, amely ősszel szavazhat a kérdésről. Sajnálatát fejezte ki, hogy hazánk „célpontja és áldozata” lett a ügynek a nemzetközi diskurzusban. Az interjúban a politikus elmondta, hogy „minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg”, majd leszögezte, hogy Magyarország elvárja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat.

Budapest, 2023. augusztus 18. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2023. augusztus 18-án. A tárcavezető elmonda: diplomáciai csúcsüzemet is magával hoz a budapesti atlétikai világbajnokság, számos vezető érkezik a napokban munkalátogatásra, többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A magyar kormány már rég elvégezte a házi feladatát Svédország NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban, mert még tavaly beterjesztette a svéd ratifikációs dokumentumot az Országgyűlésnek, amelynek a szeptemberben kezdődő őszi plenáris ülésén lesz lehetősége arra, hogy döntést hozzon arról, mikor szavaz a témában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a TRT World török televíziós csatornának adott interjújában.

Aláhúzta, hogy eddig nem sikerült rendezni a vitás kérdéseket Stockholmmal, és kijelentette: 

sajnálattal veszi tudomásul, hogy Magyarország célpontja és áldozata lett ennek a nemzetközi politikai diskurzusnak, amelyet „a bírálatok és ítélkezések határoznak meg”, és amelyekkel beavatkoznak a magyar belpolitikai életbe.

A kormány nem akar a svéd NATO-tagság akadályává válni, és folyamatosan konzultált a török vezetőkkel a svéd és a finn NATO-csatlakozási kérelemmel kapcsolatban.

Legutóbb Recep Tayyip Erdogan török elnök augusztus 20-i budapesti látogatása során volt erről szó, de Szijjártó Péter is gyakran beszél török kollégájával, Hakan Fidannal a kérdésben. NATO-szövetségesként Magyarország figyelembe veszi Törökország érdekeit és álláspontját, hiszen egy katonai-védelmi szövetségnek a bizalmon kell alapulnia – emelte ki a miniszter.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Szijjártó Péter leszögezte, hogy szomszédos államként Magyarország sajátos helyzetben van a 150 ezres kárpátaljai magyar diaszpóra miatt. Ennek a magyar közösségnek nagyon sok tagját ukrán állampolgárként besorozták az ukrán hadseregbe, és sokan közülük az életüket veszítették a háborúban. Ezért is követel Magyarország azonnali tűzszünetet és mielőbbi béketárgyalásokat, ezért nem szállít fegyvereket, és nem engedélyezi fegyverek átszállítását Magyarországon. 

Minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg 

– fogalmazott.

Leszögezte: Magyarországnak is meg kellett harcolni a szabadságáért és függetlenségéért a történelme során, ezért határozottan és feltétel nélkül tiszteletben tartja Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Ugyanígy feltétel nélkül támogatja azt a több mint egymillió ukrajnai menekültet, akik eddig Magyarországra érkeztek. Több mint 1300 magyar óvoda és iskola fogadott be ukrajnai gyerekeket, a kormány egészségügyi ellátást biztosít a menekülteknek, és igyekszik munkalehetőséget és a körülményekhez képest normális életet biztosítani az általában szétszakított családoknak, hiszen a férfiak otthon maradtak harcolni.

Ennek megfelelően Magyarország is elvárja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat, amelyekkel 2015-ig rendelkeztek: az anyanyelvhasználati, a kulturális és a hivatali ügyintézési jogait. 

A kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogai ma sokkal korlátozottabbak, mint 2015-ben, ez pedig elfogadhatatlan – szögezte le a miniszter, hozzátéve: ha Ukrajna az Európai Unió tagjává kíván válni, el kell fogadnia a közös EU-értékrendszert, és biztosítania kell a nemzeti kisebbségi jogokat.

Az ukrajnai gabonaimport magyarországi tilalmával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte: sajnálattal vette tudomásul, hogy Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást, annak ellenére, hogy Törökország és személyesen Erdogan elnök minden lehetséges erőfeszítést megtett a megállapodás életben tartására. Magyarország a maga részéről eddig is nyitva tartotta a szolidaritási folyosókat, hogy az afrikai és közel-keleti országok hozzájuthassanak a szükséges ukrajnai gabonához. Ennek ellenére az ukrajnai gabona egy része nem jutott el ezekbe az országokba, hanem Magyarországon maradt.

A magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. Azonban a szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában.

Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a miniszter kiemelte Törökország és a transzanatóliai földgázvezeték (TANAP) jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország segített megépíteni a Török Áramlat vezetéket Törökországgal, Oroszországgal, Bulgáriával és Szerbiával együtt, és a jelenlegi helyzetben akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte az energiadiverzifikációt, és Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lesznek a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben. A BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz.

Katar 2026-ig már minden földgázkészletét értékesítette, ezért Magyarország 2027-ben vásárolhat először katari földgázt, ehhez megvan a politikai szándék, és az üzleti tárgyalások is megkezdődtek a Qatargas LNG vállalattal – mondta el Szijjártó Péter.

Kifejtette: az azerbajdzsáni és a katari földgáz szállításához jelentős regionális infrastrukturális beruházásokra is szükség lenne, ehhez azonban az EU nem biztosítja a szükséges támogatást. Ehelyett a térség országai – Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország és Törökország – már egy sor tárgyalást folytatott a kapacitásfejlesztéshez szükséges beruházásokról, amelyek lehetővé tennék nagy mennyiségű földgáz szállítását ezekbe az országokba – mondta el Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2023. augusztus 18-án. (Fotó: MTI/Soós Lajos)