Szijjártó Péter: Ha Ukrajna az EU tagja kíván lenni, biztosítania kell a kisebbségi jogokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a török TRT World televíziónak adott interjújában leszögezte, hogy a kormány támogatja Svédország NATO-csatlakozását, ugyanis azt a parlamentnek már beterjesztette, amely ősszel szavazhat a kérdésről. Sajnálatát fejezte ki, hogy hazánk „célpontja és áldozata” lett a ügynek a nemzetközi diskurzusban. Az interjúban a politikus elmondta, hogy „minél hamarabb véget ér a háború, annál kevesebb ukrán és ukrajnai magyar ember hal meg”, majd leszögezte, hogy Magyarország elvárja, hogy Ukrajna visszaadja és biztosítsa az ottani magyar közösség tagjainak a kisebbségi jogaikat.

Budapest, 2023. augusztus 18. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2023. augusztus 18-án. A tárcavezető elmonda: diplomáciai csúcsüzemet is magával hoz a budapesti atlétikai világbajnokság, számos vezető érkezik a napokban munkalátogatásra, többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír. MTI/Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

Az ukrajnai gabonaimport magyarországi tilalmával kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte: sajnálattal vette tudomásul, hogy Oroszország felmondta a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást, annak ellenére, hogy Törökország és személyesen Erdogan elnök minden lehetséges erőfeszítést megtett a megállapodás életben tartására. Magyarország a maga részéről eddig is nyitva tartotta a szolidaritási folyosókat, hogy az afrikai és közel-keleti országok hozzájuthassanak a szükséges ukrajnai gabonához. Ennek ellenére az ukrajnai gabona egy része nem jutott el ezekbe az országokba, hanem Magyarországon maradt.

A magyar kormány továbbra is biztosítja a tranzitútvonalat az ukrajnai gabonaexport számára. Azonban a szegény, éhező afrikai országokra hivatkozva Magyarországra szállított nagy mennyiségű, olcsó ukrán gabona tönkretette volna a magyar piacot és a magyar gazdákat, mivel az igen szigorú EU-s előírások miatt a gabonatermesztés jóval költségesebb Magyarországon, mint Ukrajnában.

Magyarország energiabiztonságával kapcsolatban a miniszter kiemelte Törökország és a transzanatóliai földgázvezeték (TANAP) jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy Magyarország segített megépíteni a Török Áramlat vezetéket Törökországgal, Oroszországgal, Bulgáriával és Szerbiával együtt, és a jelenlegi helyzetben akár 8,5 milliárd köbméter földgázt tudna szállítani ezen az útvonalon keresztül az országba.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdte az energiadiverzifikációt, és Oroszország mellett Törökország, Azerbajdzsán és Katar lesznek a legfontosabb szereplők a magyar energiamixben. A BOTAS török kőolaj- és földgázkereskedő vállalattal kötött legújabb megállapodás értelmében jövőre közel 300 millió köbméter török földgáz érkezik Magyarországra, és ez lesz az első alkalom, hogy Törökország nemcsak tranzit-, hanem forrásország is lesz.

Katar 2026-ig már minden földgázkészletét értékesítette, ezért Magyarország 2027-ben vásárolhat először katari földgázt, ehhez megvan a politikai szándék, és az üzleti tárgyalások is megkezdődtek a Qatargas LNG vállalattal – mondta el Szijjártó Péter.

Kifejtette: az azerbajdzsáni és a katari földgáz szállításához jelentős regionális infrastrukturális beruházásokra is szükség lenne, ehhez azonban az EU nem biztosítja a szükséges támogatást. Ehelyett a térség országai – Szlovákia, Magyarország, Románia, Szerbia, Bulgária, Görögország és Törökország – már egy sor tárgyalást folytatott a kapacitásfejlesztéshez szükséges beruházásokról, amelyek lehetővé tennék nagy mennyiségű földgáz szállítását ezekbe az országokba – mondta el Szijjártó Péter.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatót tart a minisztériumban 2023. augusztus 18-án. (Fotó: MTI/Soós Lajos)