Az amerikai statisztikai hivatal kimutatásaira hivatkozva meghökkentő adatokat közölt a RIA Novosztyi című lap. Az írás szerint ugyanis 2023 első fél évében az Amerikai Egyesült Államok nem kevesebb, mint 416 tonna dúsított uránt vásárolt a háború idején Oroszországtól, ami 2,2-szerese a tavalyi mennyiségnek, ami 188 tonna volt.
Utoljára 2005-ben szerzett be hasonló mennyiségű uránt az USA Oroszországtól, ekkor 418 tonnát vásárolt.
A mostani adásvétel ellenértéke hozzávetőlegesen 700 millió dollár, ami 2002 óta a legmagasabb érték. Ez a jelenlegi árfolyamon átszámolva nagyjából 250 milliárd forint. A mostani ügyletekkel Oroszország részesedése az amerikai importból 32 százalékra nőtt.
Moszkva egyébként csak 235-ös tömegszámú dúsított uránt szállít az USA-nak. Ez az egyetlen hasítható izotóp, amely az atomreaktorok üzemanyagaként szolgál.
A világhálón fellelhető adatok szerint az Egyesült Államok energiatermelésének 2021-ben a 19 százalékát az olcsó nukleáris energia adta. Figyelembe véve az USA méretét, ez nem kis energiamennyiség, közelíti a 800 milliárd kilowattórát. Ez körülbelül ötven paksi atomerőmű teljesítményének felel meg.
Oroszországgal persze nemcsak az Egyesült Államok üzletel, hanem a szankciót szankcióra halmozó Európai Unió egyes tagországai is. A közelmúltban a La Tribune című francia gazdasági napilap cikke nyomán a Világgazdaság számolt be arról, hogy tíz év óta tavaly, vagyis már a háború kitörése után először érkezett Franciaországba Oroszországból Remix üzemanyag, ami gyakorlatilag újrahasznosított uránt takar. Vagyis a kiégett francia fűtőanyagok oroszországi feldolgozás után ismételt üzembe helyezéséről van szó. Az újrahasznosított uránt a francia állami közműszolgáltató, az EDF használja fel a cruas-i erőművének reaktoraiban.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
