Aszteroida csapódhat a Földbe 159 év múlva

Ha a Bennu végül becsapódna a bolygóba, huszonkét atombomba energiáját szabadítaná fel, és hét és fél magyarországnyi területet pusztítana el.

2023. 09. 21. 4:50
null
Világûr, 2020. október 20. A NASA tizenkét PolyCam-felvételbõl összeállított mozaikképe a Bennu aszteroidáról, amelyeket az OSIRIS-Rex kisbolygókutató ûrszonda készített 24 kilométer távolságra a földközeli kisbolygótól 2019. december 2-án. A szonda a tervek szerint 2020. október 21-én megérinti a Bennu felszínét, hogy abból mintát vegyen. Ez az elsõ eset, hogy az Egyesült Államok mintát próbál begyûjteni egy aszteroida felszínérõl. MTI/EPA/NASA/Goddard/University of Arizona Fotó: -
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A NASA tudósai szerint fennáll annak az esélye, hogy egy általuk nyomon követett hatalmas aszteroida 2182-ben a Földbe csapódhat, ami egy Texas méretű területet – hét és fél magyarországnyi – pusztíthat el – hívta fel a figyelmet a New York Post amerikai napilap.

A Bennu földközi objektumot (NEO) 1990-ben fedezte fel először a NASA. A tudósok szerint azóta 1999-ben, 2005-ben és 2011-ben történt „közeli találkozás” az aszteroidával.

2135. szeptember 25-én a Bennu közel halad el a Földhöz, így van esélye annak, hogy a bolygónk gravitációja olyan hatással lesz az objektumra, hogy a következő találkozáskor, 2182-ben, vagyis 159 év múlva ütközési pályára állítja az űrsziklát a Föld felé.

Az OSIRIS-REx tudományos kutatócsoport tanulmánya azonban megnyugtathatja az aggódókat, ugyanis eszerint a Bennunak mindössze 1:2700-hoz az esélye, vagyis 0,037 százalék, hogy 2182. szeptember 24-én becsapódik a Földbe.

Az Earth.com szerint, becsapódása esetén, a körülbelül fél kilométer széles aszteroida hatalmas területet pusztítana el a Föld felszínéből, és becsapódásának energiája mintegy 22 atombomba energiájával vetekedne.

A robbanás még így is csak töredéke lenne annak a hatalmas, a becslések szerint mintegy tíz kilométer széles aszteroida becsapódásának, amely 66 millió évvel ezelőtt kiirtotta a dinoszauruszokat.

Az OSIRIS-REx egyébként 2020-ban egy rövid időre űrhajót juttatott a Bennun felszínére, ahonnan mintegy két kilogramm kőzet- és földmintát gyűjtött. Az ABC News, amerikai hírcsatorna szerint az első begyűjtött aszteroidaminta várhatóan vasárnap landol Utah államban.

Hakeem Oluyesi asztrofizikus a hírügynökségnek elmondta, hogy a hétéves küldetés befejezése meg fogja változtatni azt, amit az emberek a Naprendszerünk eredetéről tudnak.

Ez tiszta, romlatlan anyag, amely feltárja a korai Naprendszer titkait. A legvalószínűbb felfedezés biológiai molekulák vagy akár az élet előanyagának molekuláinak megtalálása lenne

– mondta Oluyesi.

Borítókép: A NASA tizenkét PolyCam-felvételből összeállított mozaikképe a Bennu aszteroidáról, amelyeket az OSIRIS-Rex kisbolygókutató űrszonda készített 24 kilométer távolságra a földközeli kisbolygótól 2019. december 2-án (Fotó: MTI/EPA/NASA/Goddard/University of Arizona)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.