Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan újságírók előtt a minap bejelentette, hogy hazája visszavonhatja az európai uniós csatlakozási kérelmét. Erdogan ezt az Európai Parlament által a török csatlakozásról készített jelentésre reagálva mondta, amelyből kiderült, hogy a jelenlegi formában nem folytatható az ország csatlakozási eljárása.
„Az EU megpróbál elszakadni Törökországtól” – fogalmazott a török elnök. Kiemelte: „értékelni fogjuk ezeket a fejleményeket, és ha szükséges, elválhatunk az EU-tól”.
Biró András kutató, a Magyar Nemzet kérdésére elmondta, hogy Törökország 1987 óta vár arra, hogy az Európai Unió tagjává válhasson.
A 2000-es évek közepéig erre egészen jó esélyük is volt. Utána az Erdogan vezette Törökország prioritásai közül kikerült ez a kérdés, ami most újra felmerült Svédország NATO-csatlakozásának kapcsán. Azonban alapvetően szerintem egyik fél részéről sem volt valódi motiváció arra, hogy Törökország valóban újraindíthassa azokat a csatlakozási tárgyalásokat, amelyeket az elmúlt években már megnyitottak
– jelentette ki a szakértő. Hozzátette, Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálásával kapcsolatban a török elnök számos más feltételt is megfogalmazott, amelynek a célja az volt, hogy bemutassa, Törökország nem távolodott el a nyugattól. Az elmúlt években ugyanakkor a nyugati kapcsolatok csak eggyé váltak a sok közül, miközben a török vezetés nyitott kelet felé, Kína, illetve Oroszország irányába.
A szankciók megkerülésében is nagyon fontos szerepet játszik Törökország. Ez egy többdimenziós játék, aminek a célja, hogy a nyugat felé maximalizálni tudják az ország érdekképviseletét. Ennek egy része volt a svédek NATO-csatlakozásának a kérdése. Ugyanis őszre ígérték azt, hogy a török parlament majd megtárgyalja ezt a kérdést, és elindul a ratifikációs eljárás. Mindeközben azonban az is könnyen elképzelhető, hogy Erdogan az unióval már így is képes volt olyan koncessziókat kiharcolni, amelyek neki már megfelelőek, és otthon a belföldi politikában győzelemként tudja majd eladni ezeket a részsikereket
– jegyezte meg a szakértő, aki szerint nagy valószínűséggel a törökök többsége sem támogatja, hogy hazájuk csatlakozzon az Európai Unióhoz, ugyanakkor bizonyos stratégiai kérdésekben az unió egyre inkább rá van utalva Törökországra. Az egyik ilyen a migráció, illetve az energiahordozók kérdése.
Törökországon keresztül fog érkezni valószínűleg az átcímkézett orosz gáz Azerbajdzsánból. Izrael kapcsán is vannak ilyen felvetések, hogy a Földközi-tengeri vezetéken keresztül Törökország továbbítja majd Európába a szükséges energiát. Szóval összességében van egy olyan egymásra utaltság Törökország, illetve az Európai Unió viszonylatában, ami nem teszi lehetővé az unió vezetői számára, hogy továbbra is figyelmen kívül hagyják Törökország elvárásait
– emelte ki a szakértő.
Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök sajtóértekezlete a NATO vilniusi csúcstalálkozójának második napján (Fotó: MTI/EPA/Tim Ireland)
