Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be szerdán Hongkongban, hogy kétoldalú tárgyalásai tanulsága úgy összegezhető, hogy az egész világ nagyon várja már a békét. A tárcavezető a nap folyamán tárgyalt Hongkong főkormányzójával, kereskedelmi miniszterével és pénzügyminiszterével, továbbá az Egyesült Arab Emírségek gazdasági miniszterével és Egyiptom nemzetközi együttműködésért felelős miniszterével is.
Folyamatosan azt kérdezik az afrikai, ázsiai partnereink, hogy mikor lesz már béke, mikor lép fel végre az Európai Unió a béke érdekében
– mondta.
Majd azt közölte, hogy az EU fegyveres konfliktus esetén általában azonnal felszólítja a feleket a harcok beszüntetésére, azonban most, hogy a kontinensen dúl háború, a közösség inkább tüzeli a helyzetet a fegyverszállításokkal, a kommunikációs csatornák megszakításával, a szankciós politikával.
– Az egész világ szenved az ukrajnai háború következményeitől. Attól, hogy Európa nem lokalizálta, nem izolálta ezt a konfliktust, hanem globalizálta, hatásaiban mindenképpen – mutatott rá, kitérve az égbe szökő inflációra, a magas élelmiszer- és energiaárakra, amelyek szavai szerint egyfajta ördögi körként együtt emelkednek.
Szijjártó Péter ezután leszögezte: „Az egész világ szeretné már maga mögött tudni az ukrajnai háborút, annak minden nagyon nehéz globális hatásával együtt, és szurkolnak nekünk, hogy az európai álláspont előbb-utóbb a magyar álláspont legyen.”
– A világ tehát békét akar, a világon a békepártiak vannak többségben, még akkor is így van ez, hogyha az európai, transzatlanti nyilvánosság, politikai közeg, a média egy egészen más képet akar kialakítani – hangsúlyozta.
Majd kiemelte, hogy Magyarország Európában talán egyedüliként teljes mellszélességgel kiáll a háború azonnali befejezése, a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett.
– Ezt az álláspontunkat nagyon nagyra becsülik Európán kívül. Az Európán kívüli országok nagy része azt várja, hogy ez a magyar álláspont győzedelmeskedik és válik majd általános európai állásponttá – húzta alá.
A miniszter végül érintette az energiaválság kérdését is, arról tájékoztatva, hogy egyiptomi és egyesült arab emírségekbeli kollégáival megerősítették elkötelezettségüket a nukleáris együttműködés mellett, például a tapasztalatcsere és a képzési programok terén.
Mindhárom ország, az Emirátusok, Egyiptom és Magyarország is éppen atomerőművet épít, fontos a tapasztalatok cseréje, fontos a képzési programok közötti együttműködés, ezt mind meg fogjuk tenni az elkövetkezendő időszakban. Mindhárom ország fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy az energiaszükségletének egy nagy részét saját maga legyen képes előállítani
– mondta.
Illetve tudatta, hogy Hongkongban Magyarországra kifejezetten baráti országként tekintenek szuverén külpolitikával, amelybe nem fér bele mások leckéztetése, kioktatása. – Mi mindig tiszteletben tartottuk Kína szuverenitását, tiszteletben tartottuk az „egy ország, két rendszer” elvet – szögezte le. Majd hozzátette, hogy ez az együttműködésben is jól látható, tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke mintegy 2,5 milliárd dollár volt, idén pedig másfélszeresére nőtt a magyar export Hongkongba, ahol nagy a kereslet a magas minőségű magyar élelmiszerek iránt.
Magyarország erősen támogatná a még szorosabb gazdasági együttműködést Európa és Kína között, a két gazdaság szétválasztása teljes kiütéssel érne fel és ellehetetlenítené a versenyképesség javítását
– közölte Szijjártó Péter a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés éves értekezletén tartott panelbeszélgetésen, hozzátéve, hogy a kétoldalú kereskedelem ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki. Arról is beszámolt, hogy az Európai Unió most elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU versenyképessége napról napra romlik, amit jól példáz az is, hogy tavaly Kína megelőzte a közösséget a bruttó hazai termék (GDP) terén. Illetve súlyos kockázatnak nevezte hosszú távon a világ ismételt blokkosodását, amely szavai szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv Közép-Európa számára.
A miniszter kiemelte, hogy a szuverén, mások bírálata és kioktatása helyett kölcsönös tiszteleten alapuló magyar külpolitika célja a blokkosodás helyett a konnektivitás, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, mivel ezek nélkül a békének még a reményét is feladná a nemzetközi közösség.
Leszögezte, hogy a kormány fontos stratégiai célja hazánk találkozási ponttá tétele a keleti és a nyugati vállalatok számára, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre. – Ezt elősegítette a konnektivitásra építő külpolitika is, amely sikeresnek bizonyult, miután Magyarország mára a kínai beruházások első számú célpontjává vált Közép-Európában, valamint az EU-ban elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz – sorolta. Ezután kifejtette, hogy Magyarország mellett az európai vállalatok is hevesen ellenzik a leválást a kínai gazdaságról, minthogy szoros kelet-nyugati együttműködés nélkül a kontinens nem tudná visszanyerni a versenyképességét.
Végül érintette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállását is, amihez a szavai szerint kelet-nyugati munkamegosztásra van szükség, ugyanis az akkumulátorokat az európai járművekhez szinte mind Kínában, Dél-Koreában és Japánban gyártják, így erős függőség alakult ki.
Közölte, hogy Magyarország sikertörténetté vált ezen a téren, Németországon és Kínán kívül kizárólag hazánkban van gyártókapacitása mindhárom nagy német prémium autómárkának, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is jelen van öt. És ennek köszönhetően jelenleg Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, és hamarosan a második helyre fog feljönni. – Magyarország a konnektivitásban hisz, az erős kelet-nyugati együttműködésben, ezért az Egy övezet, egy út megerősítése mindig is külpolitikai stratégiánk fókuszában lesz, ugyanis ebből sokat profitálunk – összegezte.
