A miniszter végül érintette az energiaválság kérdését is, arról tájékoztatva, hogy egyiptomi és egyesült arab emírségekbeli kollégáival megerősítették elkötelezettségüket a nukleáris együttműködés mellett, például a tapasztalatcsere és a képzési programok terén.
Mindhárom ország, az Emirátusok, Egyiptom és Magyarország is éppen atomerőművet épít, fontos a tapasztalatok cseréje, fontos a képzési programok közötti együttműködés, ezt mind meg fogjuk tenni az elkövetkezendő időszakban. Mindhárom ország fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy az energiaszükségletének egy nagy részét saját maga legyen képes előállítani
– mondta.
Illetve tudatta, hogy Hongkongban Magyarországra kifejezetten baráti országként tekintenek szuverén külpolitikával, amelybe nem fér bele mások leckéztetése, kioktatása. – Mi mindig tiszteletben tartottuk Kína szuverenitását, tiszteletben tartottuk az „egy ország, két rendszer” elvet – szögezte le. Majd hozzátette, hogy ez az együttműködésben is jól látható, tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke mintegy 2,5 milliárd dollár volt, idén pedig másfélszeresére nőtt a magyar export Hongkongba, ahol nagy a kereslet a magas minőségű magyar élelmiszerek iránt.
Magyarország erősen támogatná a még szorosabb gazdasági együttműködést Európa és Kína között, a két gazdaság szétválasztása teljes kiütéssel érne fel és ellehetetlenítené a versenyképesség javítását
– közölte Szijjártó Péter a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés éves értekezletén tartott panelbeszélgetésen, hozzátéve, hogy a kétoldalú kereskedelem ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki. Arról is beszámolt, hogy az Európai Unió most elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU versenyképessége napról napra romlik, amit jól példáz az is, hogy tavaly Kína megelőzte a közösséget a bruttó hazai termék (GDP) terén. Illetve súlyos kockázatnak nevezte hosszú távon a világ ismételt blokkosodását, amely szavai szerint a lehető legrosszabb forgatókönyv Közép-Európa számára.
A miniszter kiemelte, hogy a szuverén, mások bírálata és kioktatása helyett kölcsönös tiszteleten alapuló magyar külpolitika célja a blokkosodás helyett a konnektivitás, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, mivel ezek nélkül a békének még a reményét is feladná a nemzetközi közösség.
Leszögezte, hogy a kormány fontos stratégiai célja hazánk találkozási ponttá tétele a keleti és a nyugati vállalatok számára, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre. – Ezt elősegítette a konnektivitásra építő külpolitika is, amely sikeresnek bizonyult, miután Magyarország mára a kínai beruházások első számú célpontjává vált Közép-Európában, valamint az EU-ban elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz – sorolta. Ezután kifejtette, hogy Magyarország mellett az európai vállalatok is hevesen ellenzik a leválást a kínai gazdaságról, minthogy szoros kelet-nyugati együttműködés nélkül a kontinens nem tudná visszanyerni a versenyképességét.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!