A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU és a GCC közös tanácsülése után leszögezte: Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, keletről az ukrajnai háborúval, míg délről az erősödő migrációs nyomással, ráadásul Magyarországot mindkettő közvetlenül érinti speciális földrajzi elhelyezkedése miatt.
Rámutatott, hogy a migráció kiváltó okai a fegyveres konfliktusokban, háborúkban és a terrorizmusban keresendők főként, és a globális biztonsági helyzet alakulása kihatással van a migrációs nyomásra is.
Amikor javul a globális biztonsági helyzet, akkor csökken az Európára háruló migrációs nyomás, amikor rosszabbodik a globális biztonsági helyzet, háborúk, fegyveres konfliktusok törnek ki, akkor a migrációs nyomás folyamatosan növekszik. Éppen ezért Európa sok más ok mellett abban érdekelt, hogy a világban zajló minél több fegyveres konfliktus minél előbb véget érjen, és megtaláljuk a békéhez vezető utat
– jelentette ki Szijjártó Péter, majd pedig súlyos aggodalmát fejezte ki az izraeli események miatt, és a lehető leghatározottabban elítélte a terrortámadást, amelynek nyomán szavai szerint most nagyon könnyen alakulhat ki hatalmas humanitárius katasztrófa a térségben.
Sajnos annak is megvan az esélye, hogy ha nem sikerül elkerülni az eszkalációt, akkor az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával nézünk szembe
– mondta, majd hozzátette, hogy ráadásul mindez a legrosszabbkor jött, ugyanis volt egyfajta békedinamika a Közel-Keleten, hosszú évtizedek kudarcos rendezési kísérletei után az Ábrahám-egyezményekkel olyan útra lépett a térség, amely reális lehetőségét kínálta a békének.
Az elmúlt napok eseményei a korábbi béketörekvések során elért sikereket most zárójelbe teszik, és kőkeményen kell dolgozni azért, hogy ezek az eredmények ne vesszenek a semmibe
– hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy a nap folyamán kétoldalú tárgyalást folytatott bahreini kollégájával, aki személyesen írta alá annak idején a kapcsolatok rendezését célzó megállapodást Izraellel.
Ő is azt mondta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy az elmúlt három évben ezen békedinamika során elért eredményeket legalább részben megőrizzük, vagy megőrizzük annak a reményét, hogy egyszer majd vissza lehessen találni erre az útra
– közölte. Elmondta, hogy egyeztetett a kuvaiti, az ománi és a szaúdi külügyminiszterrel, valamint a katari külügyi államminiszterrel is, és mindenkivel egyetértés volt abban, hogy a nemzetközi közösség legfontosabb feladata most az eszkaláció elkerülésének biztosítása.
Ehhez természetesen mindenkinek felelősségteljesen kell viselkednie. Minden országnak, minden nemzetközi szervezetnek felelősségteljes viselkedést kell mutatnia
– szögezte le.
A miniszter úgy vélekedett, hogy jelen helyzetben az Öböl menti arab országoknak nagy szerepük lehet, mint ahogyan korábban is fontos szerepet játszottak a törékeny közel-keleti térség stabilizálásában, és hozzájárultak számos konfliktus lezárásához.
Reméljük, hogy ez a fajta stabilizáló, közvetítő szerepe az Arab-öböl országainak most is elő tud majd jönni, és számíthatunk rájuk abban, hogy az izraeli konfliktus eszkalációját meg lehessen előzni
– húzta alá Szijjártó.
Végül ezért felszólított az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács közötti együttműködés szorosabbra vonására, olyan fontos ügyek lezárására, mint a vízummentesség és a szabadkereskedelmi szerződés.
Reméljük, hogy sikerül elkerülni az izraeli konfliktus eszkalációját, mert ha ez a konfliktus eszkalálódik, akkor nagyon könnyen az emberiség történetének egyik legsúlyosabb humanitárius katasztrófájával állhat szemben a világ
– összegezte a tárcavezető.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kovács Attila)
