Várhelyi Olivér az Európai Unió és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról szóló uniós bizottsági jelentés bemutatásakor elmondta, a brüsszeli testület az EU és Törökország között 2016-ban létrejött migrációs megállapodás hatékonyságának növelését szeretné egyebek mellett a határellenőrzés erősítése révén az illegális migráció megállítása, valamint a szervezett bűnözői csoportokkal és az embercsempészekkel szembeni fellépés érdekében.
Az Európai Bizottság a maradásra nem jogosultak visszafogadási rendszerének hatékonyságát is növelni szeretné az önkéntes visszatérések támogatása révén.
A visszaküldés a kulcsa annak, hogy az unió megmutassa az illegálisan érkezőknek, hogy ilyen módon nem lehet bejutni az Európai Unióba, valamint azt is, hogy ne az embercsempészek döntsék el, ki léphet be az EU területére – jelentette ki.
„Meg akarjuk erősíteni az EU–török migrációs megállapodás visszafogadásra vonatkozó bekezdéseit, hogy Ankara visszavegye a tagállamoktól az uniós maradásra jogosulatlan török állampolgárokat” – fogalmazott.
Szavai szerint együttműködő hozzáállásra van szükség Ankara részéről, hogy számos kérdésben tovább lehessen lépni a kapcsolatok erősítése érdekében. Az együttműködés javítására az Európai Bizottság lépéseket javasolt, szakaszos, arányos és visszafordítható megközelítés formájában. Ennek részleteit ismertetve közölte: meg kell kezdeni a gazdasági, a közlekedési, az energetikai együttműködés elmélyítését, ahogy új kereskedelempolitikai párbeszéd kialakítására is szükség van a még nyitott kérdések megválaszolásához. Folytatni kell továbbá a tárgyalásokat a vámunióról, valamint fontosnak nevezte, hogy Törökország foglalkozzon az uniós szankciók megkerülésének felszámolásával.
Közölte, hogy az uniós bizottság ajánlásaiban a vízumkönnyítés is szerepel az emberek és vállatok közötti kapcsolatok erősítése érdekében. Az uniós bizottság továbbá meg kívánja erősíteni az állami és magánbefektetéseket a konnektivitás, a digitális és zöld átállás, valamint a közlekedési kapcsolatok terén – tájékoztatott a magyar uniós biztos.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az EU-nak stratégiai érdeke fűződik a stabil és biztonságos környezethez a Földközi-tenger keleti térségében, valamint a Törökországgal ápolt együttműködésen alapuló és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kialakításához.
Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte:
noha Brüsszel és Ankara számos kérdésben eltérő álláspontot képvisel az izraeli–palesztin konfliktusban, Törökország fontos szerepet játszhat a Közel-Keleten kialakult feszültség enyhítésében. Ankara több alkalommal bizonyította tárgyalásokban játszott fontos szerepét, legutóbb azáltal, hogy aktívan részt vett azon szolidaritási folyosóról szóló megállapodás létrehozásában, amely hozzájárult az ukrán gabona tengeri szállításához.
Az EU készen áll szorosabbra fűzni kapcsolatait Törökországgal az izraeli–palesztin konfliktus megoldása, valamint a mindkét fél által támogatott kétállami megoldás – azaz Izrael állam mellett egy palesztin állam megalakítása – érdekében. Úgy az EU, mint Törökország érdeke, hogy a béke és stabilitás helyreálljon a Közel-Keleten – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Borítókép: Várhelyi Oliver EU bővítési biztos és Borjana Kristo Bosznia–Hercegovina Minisztertanácsának elnöke közös sajtótájékoztatót tart a bosznia–hercegovinai Szarajevóban 2023. május 17–én (Fotó: Samir Jordamovic/Anadolu Ügynökség az AFP–n keresztül)
