Az ukrán katonai szakértő elárulta, hogyan győzhetik le az oroszokat

Siker vagy kudarc? – hogyan tekintenek az ukránok a nagy várakozásokkal kísért ellentámadásra? Lapunk Olekszandr Musijenkót, a Katonai és Jogi Tanulmányok Központja kijevi intézet vezetőjét kérte arra, hogy értékelje az elmúlt évet, és tekintsen előre jövőre. A katonai szakértő szerint 2024 döntő év lehet, de nagy stratégiai offenzívákra már nem számít.

Zaporizzsja, 2023. december 19. Ukrán katonák harcolnak a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború huszadik hónapjában. MTI/EPA/Jakiv Liasenko Fotó: Jakiv Liasenko

– Még mindig sok fegyvert várunk nyugati partnereinktől. Ilyenek például a harci repülők, az F–16-osok. Vagy a nagy hatótávolságú rakétarendszerek, az ATACMS, a Taurus, a Storm Shadow. Továbbá nagy szükség van tüzérségi lövedékere és drónokra is. Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az oroszok hátországában, különösen a Krímben támadjuk pélául a fegyverraktárakat, logisztikai vonalakat. De számítunk még más harcjárművekre, tankokra is. Ami azt illeti, a fegyverek jelentős részét még be sem vetettük az ellentámadásban.

– Lát még reális esélyt a megszállt területek visszafoglalására?

– Mindenképpen ez lesz a legfőbb stratégiai célunk. És ezt akarják az ukránok is: a közvélemény-kutatások szerint majd 80 százalékuk támogatja az összes ukrán terület visszaszerzését. Viszont az csak a csatatéren fog kiderülni, hogy erre ténylegesen mennyi esély van. Én úgy kalkulálok, hogy bizonyos részeket vissza tudunk foglalni, de hogy pontosan mennyit, az csak jövőre derül ki, és nagyban függ a nyugati támogatás mértékétől.

– Tavaly mindenki „tél tábornok” és az ukrán kritikus infrastruktúra elleni támadások miatt aggódott. Mit vár ezen a télen?

Aligha fog megismétlődni a rakétaeső, ami tavaly láttunk.

Már csak azért sem, mert tavaly már októberben elkezdték. Idén is lövik a kritikus infrastruktúrát, de már nem olyan hatékony fegyverekkel, mint korábban. Ennek egyik oka az lehet, hogy kezdenek kifogyni az ilyen fejlett rakétákból. A másik, hogy az ukrán légvédelem is sokat erősödött, új rendszereket kaptunk az amerikaiaktól, a németektől, a franciáktól, bár ez még mindig kevés ahhoz, hogy teljes biztonságban tudjuk az ukrán légteret.

– És mire számít jövőre?

– Az orosz stratégia az lesz, hogy próbálják megőrizni a már megszállt területeket, miközben különböző irányokból támadnak, de csak taktikai szinten. Az ukrán lépéseket figyelik, és várnak a megfelelő alkalomra, hogy újabb kisebb területeket foglaljanak el. 

Ukrán részről a stratégiánk meggyengíteni és kimeríteni az orosz erőket. 

Talán újabb ellentámadást indítunk, de valószínűleg szintén csak taktikai szinten. 2024 nagyon fontos év lesz, talán a legfontosabb. Talán közelebb kerülünk a háború lezárásához, de sok függ a katonai, a geopolitikai helyzettől, az amerikai választásoktól, Kína pozíciójától. 

– Kizárja a béke vagy tűzszünet lehetőségét?

– Annak nem látom esélyét. Az oroszok minden bizonnyal meg fogják várni az amerikai elnökválasztás eredményét, és az európai helyzet alakulását. Azzal számolnak, hogy a nyugati támogatás idővel kimerül, és ez kompromisszumra kényszeríti az ukránokat. 

Viszont, ahogy már említettem, jelentősebb orosz offenzíva megindulását sem tartom valószínűnek, ahhoz túlságosan meggyengültek.

– Folyamatosan az oroszok kimerítéséről beszél. Viszont ha ez az erőforrások háborúja, akkor nyugati segítséggel Ukrajna pénzben és fegyverben talán felveheti a versenyt Oroszországgal, de emberrel aligha.

– Igen, ez kétségtelenül az erőforrások háborúja is. A kérdés az, hogy kinek van több tartaléka, logisztikája? Az oroszok pszichológiai hadviselést folytatnak a nyugatiak ellen. Megpróbálják elhitetni, hogy ebben a versenyben csak ők nyerhetnek. Viszont ez tévedés! A nyugati országok még csak most kezdték felpörgetni hadiparukat, és képességeik együttesen sokkal jelentősebbek. Ráadásul ez nekik is érdekük, hiszen ezzel több pénz landol a védelmi iparnál. Erősen kétlem, hogy Oroszországnak külső támogatás nélkül lenne bármi esélye ebben az erőforrás háborúban. Árulja el, ha olyan jó a helyzetük, akkor miért szorulnak Észak-Korea és Irán segítségére?!

– Igen, pénzt és fegyvert kaphatnak a Nyugattól, csak egyet nem: ukránokat. A mozgósítás sem jelenthet problémát hosszú távon?

– Éppen ezért nem megyünk bele abba a „játékba”, hogy ki tud több embert mozgósítani. 

Tisztában vagyunk vele, hogy Oroszország lakossága jóval nagyobb, ebben előnyben vannak. Ezért akarunk minél hatékonyabbak lenni. Minőségben és nem mennyiségben győzni.

– Oroszországban is választásokat fognak tartani. Elképzelhető, hogy az újabb felhatalmazást Vlagyimir Putyin arra használja fel, hogy kiszélesítse a háborút, például újabb mozgósítást rendeljen el?

– Nem számítok arra, hogy újabb mozgósítást rendel el. Inkább folytatja a hazudozást, hogy minden a legnagyobb rendben megy. A színfalak mögött egyébként már most is mozgósítanak, csak nem verik nagydobra. Tudják, hogy az emberek nem örülnének neki. Emlékezzen csak 2022 szeptemberére, a legutóbbi mobilizációra! Ezrével menekültek az emberek Oroszországból.

Borítókép: Ukrán katonák harcolnak a frontvonalnál, a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében 2023. december 18-án, az Ukrajna elleni orosz háború huszadik hónapjában (Fotó: MTI/EPA/Jakiv Liasenko)