Hányszor fogynak még ki az orosz rakétakészletek?

Az ukrán és nyugati jóslatok ellenére a támadások egyelőre folytatódnak.

Donyecki terület, 2022. november 24. Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2022. november 24-én közreadott videóról készített felvételen Uragan orosz rakéta sorozatvetõ-rendszerekkel tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen. MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata Fotó: -

– Az oroszoknak három-négy támadási hullámra elegendő rakétájuk van, de utána minden készletük elfogy – magyarázta egy interjúban Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára. Úgy számított, hogy az ellenség már régen megszegte a vonatkozó előírásokat, és jócskán a tartalékaihoz nyúlt. Nézeteit alapvetően a nyugatiak is osztják. Az utóbbi hetekben mind az amerikai, mind a brit hírszerzés megerősítette, hogy az orosz rakéták és tüzérségi lövedékek rohamtempóban apadnak, amivel a szankciókkal sújtott fegyvergyártás sem tud lépést tartani.

Csakhogy hallottunk már ilyet. Ugyanezek az ukrán és nyugati források már tavasszal azt állították, hogy az oroszok hamarosan kifogynak a rakétákból. Ehhez képest azóta a támadások folytatódtak, sőt novemberben és részben decemberben korábban nem látott rakétaeső hullott Ukrajna stratégiai infrastruktúrájára.

Azért többről van szó vágyvezérelt gondolkodásnál. Hogy Oroszországnak pontosan milyen arzenálja van, azt nem lehet tudni, az adat szigorúan titkos. Nemzetközi biztonságpolitikai szervezeteknek és persze a hírszerzéseknek is legfeljebb becsléseik vannak. Ezek alapján a háború előtt a kis és közepes hatótávolságú rakéták számát hétezer darabra tették, aminek viszont csak egy része volt precíziós. Az viszont igazolható, hogy a háború kezdete óta már nagyjából ötezer rakétát lőttek ki Ukrajnára. Ebből pedig levonhatók bizonyos következtetések.

Szakértők szerint az oroszok tavasszal már egyre többször használtak „buta bombákat”, tehát olyan robbanószerkezeteket, amelyek nem tartalmaznak irányítórendszert, csupán szabadon esnek. Rámutattak arra is, hogy még jócskán a Szovjetunió idején kifejlesztett, több mint fél évszázados típusokat is bevetettek.

Ez azonban önmagában még semmit nem bizonyít. Nagyon is elképzelhető, hogy költséghatékonyság miatt nyúltak ezekhez a fegyverekhez: miért bízzák méregdrága precíziós rakétára azt a munkát, amelyet egy hatvanas években kifejlesztett darab is el tud végezni?

Hasonló a helyzet azzal is, hogy kiderült, Sz–300-as föld-levegő – tehát légvédelmi célra tervezett – rakétákkal támadnak szárazföldi célpontokat. Még ha a megoldás nem is optimális, például a pontosságot illetően, de sokkal olcsóbb, jóval nagyobb készletek állnak belőle rendelkezésre, és nem utolsósorban könnyebben pótolható.

Russian S-300 missile falls on office building in Kharkiv

A 45-year-old man was injured by shrapnel after Russia launched five S-300 missiles from Belgorod. They struck office, residential, business, school premises https://t.co/8MQykpFgaC pic.twitter.com/2qW6hpxImI

— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) October 8, 2022

Van egy olyan teória is, hogy Moszkva a partnereihez, Észak-Koreához és Iránhoz fordult utánpótlásért. Habár Teherán tagadja, hogy a háború kirobbanása óta fegyvereket adott volna el, mégis rendszeresek az iráni drónokkal végrehajtott támadások, legutóbb hétfőn is ilyeneket vetettek be Kijevnél.

Összességében arra lehet következtetni, hogy a legmodernebb orosz precíziós rakéták készletei alaposan megfogyatkoztak, és a nyugati szankciók miatt ezeknek az utángyártása is korlátozott. Ráadásul komoly fejtörést okozhat az oroszoknak, hogy az Ukrajnába áramló nyugati légvédelemnek köszönhetően eszközeik hatékonysága is csökken.

Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat által 2022. december 19-én közreadott képen tűzoltók egy kijevi infrastrukturális létesítményt oltanak egy orosz dróntámadás után. Fotó: Pavel Petrov

 Másrészt az embargó sem „légmentesen zár”. Még ősszel figyelt fel rá például a Bloomberg, hogy Örményország az év első nyolc hónapjában több mosógépet importált az Európai Unióból, mint az előző két évben összesen.

Kazahsztánban pedig a hűtők, mosógépek, sőt mellpumpák importja nőtt a korábbinak a  sokszorosára, utóbbi például 633 százalékkal. Szakértők szerint erős a gyanú, hogy a háztartási eszközök alkatrészeit katonai célokra adják tovább Oroszországnak.

Ugyanezt egyébként nemcsak az oroszokkal, de a Nyugattal szemben is eljátszották már. Többször figyelmeztettek, hogy ha a háború menete nem változik, akkor kiürülnek a raktárak, és a fegyvergyártás sem lesz képes lépést tartani például a tüzérség, a HIMARS-rakétavetők vagy a páncéltörő fegyverek felhasználásával.

Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata által 2022. november 24-én közreadott videóról készített felvételen Uragan orosz rakéta-sorozatvető rendszerekkel tüzelnek a kelet-ukrajnai donyecki területen. (Fotó: MTI/EPA/Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata)