Így reagált Szijjártó Péter egy lehetséges magyar–ukrán csúcstalálkozóra + videó

A külgazdasági és külügyminiszter hazugságon kapta az Európai Bizottságot.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útban Észak-Macedóniába, az EBESZ ülésére 2023. november 30-án (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter) Fotó: MARTON_KIRALY Forrás: Facebook/Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tartott sajtótájékoztatót Brüsszelben, az év utolsó Külügyek Tanácsának ülése után. Az ülés Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott nem hivatalos véleménycserével vette kezdetét. 

A tárcavezető elmondta, hogy ukrán kollégája és Olha Sztefanisina euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes is találkozót kezdeményezett vele, amit rögtön elfogadott. Az egyeztetésekre még a hétfőn sor kerül.

Együttműködés Ukrajnával, tagság kérdése

Emellett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a háború kitörése óta először telefonos egyeztetést is folytatott a múlt héten. Az elnöki hivatal vezetőjének elmondta, hogy 

Magyarország érdekelt abban, hogy javítsa a viszonyt minden szomszédjával.

De azt is tisztázta, hogy a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködésnek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja. 

Sajtókérdésre, amely arra irányult, hogy igazak-e azok a híresztelések, hogy az ukrán vezetés szorgalmazta egy csúcs megszervezését a magyar és az ukrán kormányfő között azt mondta, hogy 

a legfelsőbb szintű találkozónak akkor kell megtörténnie, ha már kilátásban van megfelelő lépések lehetősége.

Ukrajna EU-csatlakozásáról a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ilyen folyamatok nem „szabadgyakorlatok”, hanem kodifikált, objektíven elbírálható rendszer szerint meghatározott eljárások. Ezek fényében pedig 

hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a hét előfeltételből négyet is teljesített.

Mint mondta, azt sem tudni, hogy milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne.

Az átgondolatlan döntésekre korábbi eseteket is hozott a közelmúltból. Példaként hozta fel az EU két apróbb határozatát, amelyek hatása végül akkora lett, hogy nem győztük menteni a menthetőt:

• az egyik a közép-európai tranzitútvonalak megnyitása az ukrajnai gabona előtt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat,
• a másik az ukrán fuvarozók engedélymentessége, ami blokádokhoz, napokig tartó kamionsorokhoz vezetett.

Akkor mit gondolunk, hogy a csatlakozási tárgyalások során előkerülő témák nagy részének hatásairól milyen fogalma van egyáltalán az Európa Bizottságnak vagy bárkinek?

– tette fel a kérdést.

A témához kapcsolódva jegyezte meg továbbá azt is, hogy elutasítja azt a megközelítést, amely szerint Magyarországnak vagy az EU-nak más szemszögből kellene magára tekintenie.

A gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol róluk más. Itt lenne az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk, hogy hogyan tegyük az Európai Uniót sikeressé vagy erősebbé

 – vélekedett.

Pénzügyi támogatások, Kárpátalja helyzete

A miniszter kitért arra is, hogy a kormány továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra, ugyanis Kijev egyes intézkedései sértik hazánk érdekeit, például 

a háború nemzetközi szponzorainak listáján még mindig találhatók magyar entitások és személyek, alapvetően az OTP-hez kötődően.

Továbbá sérelmezte, hogy noha az EU már több mint 80 milliárd eurót elköltött Ukrajna támogatására, ennek felhasználásáról máig nem született részletes kimutatás, ami pedig alapvető elvárás lenne.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva pedig közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges.

Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja

– mondta.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter útban Észak-Macedóniába, az EBESZ ülésére 2023. november 30-án (Forrás: Facebook/Szijjártó Péter)