Együttműködés Ukrajnával, tagság kérdése
Emellett Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével a háború kitörése óta először telefonos egyeztetést is folytatott a múlt héten. Az elnöki hivatal vezetőjének elmondta, hogy
Magyarország érdekelt abban, hogy javítsa a viszonyt minden szomszédjával.
De azt is tisztázta, hogy a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködésnek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja.
Sajtókérdésre, amely arra irányult, hogy igazak-e azok a híresztelések, hogy az ukrán vezetés szorgalmazta egy csúcs megszervezését a magyar és az ukrán kormányfő között azt mondta, hogy
a legfelsőbb szintű találkozónak akkor kell megtörténnie, ha már kilátásban van megfelelő lépések lehetősége.
Ukrajna EU-csatlakozásáról a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ilyen folyamatok nem „szabadgyakorlatok”, hanem kodifikált, objektíven elbírálható rendszer szerint meghatározott eljárások. Ezek fényében pedig
hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a hét előfeltételből négyet is teljesített.
Mint mondta, azt sem tudni, hogy milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne.
Az átgondolatlan döntésekre korábbi eseteket is hozott a közelmúltból. Példaként hozta fel az EU két apróbb határozatát, amelyek hatása végül akkora lett, hogy nem győztük menteni a menthetőt:
- az egyik a közép-európai tranzitútvonalak megnyitása az ukrajnai gabona előtt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat,
- a másik az ukrán fuvarozók engedélymentessége, ami blokádokhoz, napokig tartó kamionsorokhoz vezetett.
Akkor mit gondolunk, hogy a csatlakozási tárgyalások során előkerülő témák nagy részének hatásairól milyen fogalma van egyáltalán az Európa Bizottságnak vagy bárkinek?
– tette fel a kérdést.