A nemzeti érdekek előtérbe helyezése miatt támadják Orbán Viktort

A The Guardian szerzője szerint a miniszterelnök túl sok időt töltött többek közt az oroszellenes szankciók okozta energiaválság helyreállításával.

Brüsszel, 2023. november 14. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Orbán Viktor kormányfõ, a Fidesz elnöke, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI–IDC) egyik alelnöke (j2) felszólal a Kereszténydemokrata Internacionálé brüsszeli vezetõségi ülésén 2023. november 14-én. Mellette Andres Pastrana korábbi kolumbiai államfõ, a CDI–IDC elnöke (j3) és Janez Jansa, a szervezet szlovén alelnöke (j). MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Előző nap az Európai Parlament volt hangos Orbán Viktor nevétől, csütörtökön pedig a nemzetközi sajtó. A The Guardian brit napilap hasábjain Bayer Lili külföldi tudósító fogalmazott meg súlyos vádakat a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban. Az újságíró szerint Magyarország – EU- és NATO-tagként – több mint tíz éve már nem demokratikus utakon halad, és egyre inkább távolabb kerül az európai fősodortól. „A miniszterelnök alternatívát épít a nyugati megközelítéssel szemben” – fogalmazott véleménycikkében.

A cikk szerint Orbán Viktor több mint hatvan napot töltött munkaügyben külföldön. Elutazott többek között Kínába, Katarba, Törökországba, Azerbajdzsánba, Türkmenisztánba, Szerbiába, Grúziába és Egyiptomba is.

 Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Recep Tayyip Erdogan török elnök kezet fog kétoldalú megbeszélésükön Asztanában 2023. november 2-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A miniszterelnök olyan globális és regionális nagyhatalmak vezetőivel tárgyalt, mint Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai, Ilham Alijev azerbajdzsáni és Recep Tayyip Erdogan török elnökök. Bayer Lili szerint a külföldi utak hátterében az áll, hogy ázsiai és dél-amerikai országokban látja Orbán Viktor a jövőt. Az újságíró azonban nem tesz említést arról, hogy miért éppen a felsorolt vezetőkkel egyeztetett a magyar miniszterelnök. A cikkből továbbá olyan találkozók is kimaradtak, mint például amikor tavaly novemberben Orbán Viktor az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel ült tárgyalóasztalhoz, vagy hogy Svájcban Alain Berset svájci szövetségi elnök fogadta.

Miközben a Washington vezette nyugati fősodor úgy zárná le az orosz–ukrán háborút, hogy fegyvereket küldenek Kijevbe és szóba sem állnak az orosz elnökkel, a kormányfő a párbeszédben látja a megoldást, valamint abban, hogy nem azzal lehet pontot tenni a konfliktus végére, ha fegyvereket adunk az ukrán hadseregnek. 

Bayer Lili továbbá arról sem írt, hogy az Európai Unió által bevezetett oroszellenes szankciók nem hozták meg várt hatásukat, romba döntve az orosz gazdaságot, hanem súlyos inflációt, valamint energiabeszerzési problémákat okoztak Európa-szerte.

A cikk szerint Orbán Viktor kritikusai azt gondolják, a miniszterelnöknek már nem prioritás a magyar belpolitika, ám a cikkből temérdek információ ismét kimaradt: nem esett szó például a családtámogatási rendszer különböző intézkedéseiről, amelyet világszerte dicsérnek vezető politikusok.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)