Egyre több a migráns, egyre kevesebben beszélnek németül

A bécsi iskolákban 13 531 gyerek nem tudott a tavalyi tanévben a szokásos iskolai órákon részt venni, mert nem vagy alig beszél németül. Az egyik fő ok: a családegyesítés.

Ezeket a gyerekeket kivételes tanulóként tartották nyilván. A számuk jelentős növekedés az előző évhez képest. A bécsi oktatási minisztérium adatai szerint a 2022/23-as tanévben 13 531 kivételes tanulót írattak be, akik nem beszélnek elég jól németül. Ez az előző évhez képest meredek, 27 százalékos növekedés, írta az Exxpress. Az érintett gyerekek közel fele nem Ausztriában született. 

Anstieg um 27 Prozent: Immer mehr Schüler in Wien sprechen nicht Deutsch https://t.co/oe1jVfbPXE

— eXXpress (@exxpressat) January 22, 2024

Eltérő politikai reakciók

Christoph Wiederkehr (NEOS) bécsi polgármester-helyettes, oktatási tanácsos hétfőn ismertette a számokat és a családegyesítéseknek tulajdonította a meredek növekedést, egyben igazságosabb elosztást sürgetett. Bécs az egyetlen szövetségi állam, amely túllépte a kvótát a menedékkérők alapellátását illetően.

Ezért büntetést követelek minden olyan szövetségi államra, amely nem tartja be a rögzített kvótákat. Bécsnek térre van szüksége, hogy megbirkózzon a saját kihívásaival, nem vehetjük át az összes többi szövetségi állam feladatait ezen a téren.

Wiederkehr utalt arra, hogy hivatali ideje alatt nőtt a nyelvi támogató személyzet létszáma. Az ágazatban összesen 397-en dolgoznak. A tervek szerint 2025 végéig további 500-ra növelik a létszámot. A polgármester-helyettes kijelentette:

A bécsi általános iskolákban a kivételes tanulókra vonatkozó adatokat nagyon komolyan kell venni. Tudjuk, hogy a német nyelv elsajátítása és ismerete a legfontosabb eleme annak, hogy ezek a gyerekek teljes életet élhessenek.

A Szent István-dóm, az üzletek és a karácsonyfa látványa a Stephanplatzon alkonyatkor, Bécsben (Fotó: AFP)

 

Az ellenzék szerint ez a migrációs politika kudarca

Harald Zierfuss, az Osztrák Néppárt (ÖVP) oktatási szóvivője megdöbbent azon a tényen, hogy az érintettek több mint fele nem Ausztriában született. Ez azt jelenti, hogy Bécs „teljes kudarcot vallott” az integráció terén, mondta. Az ellenzéki politikus amellett foglalt állást, hogy már hároméves kortól kötelezően óvodába járjanak a gyerekek, feltéve, hogy szükség van a német nyelvi támogatásra.

Maximilian Krauss, az FPÖ képviselője nagyobb költségvetést kért a tanárok, nyelvtanárok és pedagógusok számának növelésére. Szerinte a vörös-rózsaszín kormány „oktatási válságba” taszítja Bécset.

A Zöld Párt két oktatási szóvivője, Julia Malle és Felix Stadler még több nyelvi és német nyelvi támogatást követelt. Ahogy fogalmaztak, a németnyelv-tudás minimális szintjét mindenképpen lehetővé kell tenni.

Borítókép: Petra Revay-Schwarz, a Felbigergasse általános iskola igazgatója dolgozik diákjaival a nemrég érkezett migráns gyerekeknek tartott speciális németnyelv-órán a bécsi Felbigergasse általános iskolában 2019. december 3-án (Fotó: AFP/Joe Klamar)